A búza tápanyagigénye

Térségünkben a búzatermesztés az egyik meghatározó eleme a mezőgazdasági termelésnek.  Az ország déli termőterületeinek környezeti adottságai kifejezetten kedvezőek a növény termesztéséhez. Termését több tényező és technológiai elem is befolyásolja. A környezeti tényezők közül a búza áttelelésére hatással van a száraz ősz, a hiányos kelés, a hótakaró nélküli részlegesen átfagyott talaj és a tavaszi felfagyások. Tápanyagellátása speciális, mivel ősszel vetik és a következő év nyarának első felében takarítják be, így a növény  vegetációs időszaka két szakaszra oszlik.

Az őszi búza igényes növény, megköveteli és meghálálja a jó, harmonikus tápanyag-ellátottságot. 1 tonna búza szemtermés és a hozzá tartozó szár- és gyökértömeg 25-30 kg N, 12-14 kg P2O5 és 18-23 kg K2O hatóanyagot igényel. A búza átlagos tápanyagigénye egy 5 t/ha-os termésmennyiség eléréséhez 136 kg N, 68 kg P2O5 és 100 kg K2O hatóanyag.

Az intenzív termesztés következtében a talajvizsgálatok egyik tapasztalata, hogy a gabonacentrikus vetésszerkezet, valamint az egyoldalú nitrogéntrágyázás hibájából adódóan a szántóterületeink foszforellátottsága nagyon leromlott. A harmonikus foszforellátottság kedvező hatással van az őszi búza szemtermésének mennyiségére, minőségére. Az őszi búza jól hasznosítja a talaj káliumkészletét is, a kálium mennyiségét a hosszú vegetációs idő alatt veszi fel. Talajvizsgálatok ismeretében megállapítható, hogy legalább közepes kálium-ellátottságú középkötött-, kötött talajokon akár közvetlen káliumtrágyázás nélkül is termeszthető.

A kalászos gabonák közül az őszi búza reagál a legérzékenyebben a nitrogénellátásra. A tél beálltáig megfelelő erősségű zöldtömeget kell előállítani a növénynek, ezért a nitrogénigényt már ebben az időszakban ki kell elégíteni. Normális körülmények között ezt az igényt a termesztésre alkalmas talajok tudják biztosítani. A talajban található felvehető nitrogénformák mennyisége, a felhasznált nitrogén hatékonysága azonban nagymértékben függ az időjárástól és a kijuttatás idejétől. A felhasznált nitrogénműtrágya mennyisége, minősége, kijuttatásának módja, ideje jelentősen meghatározza a növényállomány fejlődését, a termés mennyiségét, fehérje- és sikértartalmát.  A nitrogén számított adagját megosztva, az első adagot ősszel, a magágykészítéskor, második adagot kora tavasszal, a vegetáció indulásakor – ha nincs hó a területen – lehet kijuttatni.  (sz)

 

 

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda februári száma

A Jó Gazda februári száma a tavaszi szezonkezdet előtt az időszerű tennivalókat összefoglalva kínál gyakorlti …