A kertben termelt, kamrában, pincében tárolt burgonya a tél folyamán csírázni kezd. Az üzletekben árusított azért nem, mert csírázás gátló szerrel kezelték. A téli, kora tavaszi tevékenység egyike a burgonya csírozása. Ilyenkor lehet látni, mennyire egészséges, vagy mennyire fertőzött a termésünk vírusokkal, vagy a fitoplazmás betegséggel, a stolburral. Míg 55-60 évvel ezelőtt a háztájiban, konyhakertekben a saját termésből válogatott gumókat ültették, mára már ez elképzelhetetlen. Aki kipróbálta, megtapasztalta, hogy nagyon kevés és nagyon beteg termése lesz. Ezt a burgonya mára már nagyon elterjedt vírusos-, és fitoplazmás betegségei okozzák.
A szakirodalom a legveszélyesebb vírusai közé a következőket sorolja: burgonya-levélsodródás vírus (potato leafroll Luteovirus PLRV), burgonya Y-mozaik (potato Y Potyvirus PVY), burgonya X-mozaik ( potato X Potyvirus PVX), burgonya A-mozaik (potato A Potyvirus PVA), burgonya- szártarkulás (tobacco rattle Tobravirus TRV), burgonya M-vírusbetegség (potato M Carlavirus PVM), burgonya S-vírusbetegség (potato S Carlavirus PVS), burgonya aukuba mozaik (potato aucuba mosaic Potexvirus PAMV), burgonya (andesi) látensbetegség (Andean potato latent zymovirus APLV). Ezeken kívül még gazdaságilag fontos szerepet játszanak a burgonya leromlásában: Andesi burgonya foltosság vírus (Andean potato mottle Comovirus), Arracaha B-vírus (Arracacha B nepovirus), burgonya szártörpülés vírus (potato mop-top Furovirus), burgonya T-vírus ( potato T Trichovirus). Az utóbbi években egyre jobban terjed a sok tápnövényű, a burgonyát erősen fertőző fitoplazma a stolbur (potato stolbur Phytoplasma). A vírusok megnevezése a növényen okozott tünetek alapján van, a tudományos nevük nem a latin, hanem az angol, és röviden a név szavainak kezdőbetűivel jelölik. A szakirodalom tehát sok helyen ezeket a rövidítéseket használja.
A felsorolásból látható, hogy hány vírus van, hányféle tünettel. A gyakorlatban legtöbbször több vírus is jelen van a beteg növényen. Több közülük a gumón nem okoz tünetet. Ilyenkor tavasszal azonban, amikor kezdenek csírázni, könnyen megfigyelhető a csírák alapján a jelenlétük a gumóban, mi a különbség beteg és egészséges gumó között. A gumókon tünetet okozhat az Y mozaik, a szártarkulás, aukuba mozaik és a stolbur. A tünetek gyakran nem is, vagy csak gyengén mutatkoznak a növényeken, és ebben a nyári nagy melegnek is szerepe van. Gyakori, az ún. látens fertőzés, amikor a tünetek szinte nem-, vagy csak alig láthatóak.
A stolbur az utóbbi években egyre gyakoribb, a burgonyán kívül a paradicsomot, paprikát, zellert és még sok más növényt is megtámad. A burgonyán tipikus tünet a száron a levél tövében keletkezett léggumók, a puha, ún. gumigumók, és a cérnacsírák.
A növénynemesítők már hosszú ideje azon igyekeznek, hogy a betegségekkel, köztük a vírusbetegségekkel szemben ellenálló fajtákat nemesítsenek ki. A fajtaleírásokban ez szerepel is, a fajta ellenálló képességét megjelölik, az érzékenységét azonban nem, vagy csak ritkán. Hasznos tehát odafigyelni a vásárlásnál erre, már amikor van lehetőség válogatni.
Magyarországon ezeket a fajtákat úgy reklámozzák, hogy saját termésből fogott ültető anyagot használhatunk két- vagy három évig is. Mivel az ilyen ültető burgonya drágább, nem nagyon vásárolják, ezért aztán nehezebb is találni ilyen fajtát.
A vírusokat és a stolbur betegséget többnyire a szívó – rágó kártevők terjesztik, főleg a levéltetvek és a kabócák. A védekezés alapja tehát a kártevők elleni védekezés. Kiskereskedelmi csomagolásban kapható a Mospilan 20 SP, Karate Zeon 5 CS és a Neemazal- T/S. Ezek közül a Mospilan 20 SP és a Neemazal- T/S a burgonyabogár ellen is regisztrált. A Mospilan 20 SP és a Karate Zeon 5 CS használata után 14 nap a várakozási idő. Kiskertekben, ahol a korai burgonyát már nyár elejétől szedjük, jobb megoldás a Neemazal- T/S, amelynél a várakozási idő csak 4 nap.
Ültetésre mindenképpen biztosabb új, elismert ültető anyagot vásárolni. Nem kifizetődő kísérletezni akkor sem, ha az előző évben egészségesnek is látszott a termésünk. Étkezési célra vásárolt burgonyából soha nem érdemes ültetni valót válogatni!
Kép és szöveg: Sedliakné György Ilona








Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja