A burgonya a tápanyagigényes növények közé tartozik. A tápanyagellátás a terméshozamokon kívül a gumók minőségét is nagymértékben befolyásolja. Ha kevés a nitrogén, kevés lesz a gumó fehérjetartalma, ha sok a nitrogén, az rontja az eltarthatóságot és betegségekre hajlamosít. A foszfor és a kálium ízjavítók, növelik a keményítő-tartalmat, fokozzák az eltarthatóságot.
A burgonya melegigényes növény, de öntözést is igényel. A laza, jól megmunkált talajt kedveli, fajtájában azonban nem válogat. Termesztése előtt zöldtrágyanövényt vetve, pl. mustárt vagy facéliát, a burgonya is szebben fejlődik, monokultúrában és burgonyafélék után azonban nem termeszthető. Általában 60–70 cm-es sortávolságra, kiskertekben sorba, vagy kapa után kézzel, 6–12 cm mélyre vetik. Ne vessünk nagy burgonyát, mert gazdaságtalan, felszeletelésével pedig a vírusok megjelenésének kedvezünk.
Tápanyag-utánpótlásra istállótrágyát is használhatunk. Nyáron a tarlóhántás után adhatunk teljes vagy féladagú istállótrágyát műtrágyákkal kiegészítve. Ősszel is istállótrágyázhatunk, de csak jól érett trágyával. Burgonya esetében az istállótrágya talaj-szerkezetjavító hatása is rendkívül fontos.
A műtrágyákat általában ültetés előtt alaptrágyaként szórják ki. Kivétel a nitrogén, amit könnyű kimosódása miatt később adagolunk. A 40%-os klór tartalmú kálium helyett 50%-os kénsavas káliumot adjunk. Az átlagos terméshozam tápanyagigénye 100 kg nitrogén, 40 kg foszfor és 180 kg kálium hatóanyag. Ez 20–35 t/ha átlagos hozam tápanyagigénye. 100 kg gumótermés és a hozzátartozó növényi részek fejlődéséhez 0,5 kg N, 0,2 kg P2O5, 0,9 kg K2O, vagyis 1,6 kg vegyes – NPK – hatóanyag szükséges, ahol a tápanyagok aránya 1:0,4:1,8 körül van. Tenyészideje 85–125 nap.
A burgonya gombabetegségei közül a burgonyavész okozza a legnagyobb károkat, amely meleg, párás nyári napokon jelentkezik. A leveleken látható barna foltok, majd azok leszáradása jelzik a betegséget. Ellene gombaölő szerekkel védekezhetünk.
Veszedelmes állati kártevője a burgonyabogár. A bogár rendkívül falánk lárvái teljesen letarolhatják a lombozatot. Évente két-három nemzedékük van. Védekezni az első lárvanemzedék hatékony pusztításával lehet. A kifejlett bogár már nehezen írtható.
A burgonya érdekes növény, hiszen valódi gyökeret nem fejleszt, a gumókból fejlődő gyökerek hajtás eredetűek, azonban igen nagy területet képesek behálózni az optimális víz- és tápanyagfelvétel érdekében. A dudvás szárú, elágazó burgonyabokor a szár éleinek száma, annak vastagsága fajtabélyeg. Ugyanígy a levelének színe, állása, nagysága, növekedési erélye is fajtára utaló jeleket közvetít, tovább fontos a virág színe, amely szintén nagy változatosságot mutat: fehér, krémes, lila, vöröseslila, kékeslila, sötétlila, rózsaszín. A gumókon található rügyek már 6 oC-tól hajtani kezdenek. Ezek színe, a fényre adott válaszreakciója is fajtabélyeg. . Amikor a burgonya héja, húsa megzöldül, szolanin keletkezik, amely súlyos tüneteket okoz elfogyasztása után, ezért felhasználása tilos. (sz)