Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A korán letermett zöldségfélék helyére júniusban másodvetésű zöldségfajtákat ajánlott vetni vagy ültetni, amelyekkel a rendelkezésre álló termőterületet jóval hatékonyabban kihasználhatjuk. A betakarított korai fajták után az ágyások talaját újra fellazítjuk (forgókapával, villával), és megfelelő magágyat készítünk a másodnövények számára. A sikeres másodtermesztésnek azonban van néhány feltétele: fontos, hogy az előnövény időben lekerüljön az ágyásról, hogy a szükséges talajmunkák elvégzésére legyen elég idő. Az előnövény után ne ültessünk ugyanabba a talajba olyan növényt, amelynek a kártevője vagy a betegsége közös. Lényeges követelmény az is, hogy lehetőség legyen a fejlődő állományok öntözésére. S nem utolsó sorban a másodtermesztésre olyan rövidebb tenyészidejű fajtákat válasszunk, amelyek tulajdonságai megfelelnek a nyári időszak melegebb és szárazabb követelményeinek. A másodnövények kiültetése előtt ne feledkezzünk meg a talajjavító komposzt kijuttatásáról sem.
Másodvetésre főleg az őszi káposztafélék (fejeskáposzta, vöröskáposzta, karfiol, kelkáposzta, karalábé) alkalmasak, mellettük a bab, a cékla, a cukkini, a rövid tenyészidejű sárgarépa, az uborka, a fejes saláta, valamint: a bimbóskel és a póréhagyma is ajánlható.
A fejeskáposzta és a kelkáposzta táplálkozási értéke egyértelműen bizonyított, a téli időszakban az egyik legfontosabb C-vitamin forrást jelentik. Ha a fejes káposztát tárolás céljából termesztjük, csak hosszú tenyészidejű fajtát ültessünk, ezek nagyobb szárazanyagtartalmuk miatt jobban tárolhatók. A kései káposztát elsősorban palántáról termesztik. Ezeket június elején 50 x 60 cm sor- és tőtávolságra ültetik ki. Kelkáposztánál 40 x 50 cm az ajánlott kötés. A kiültetést követően a palántákat alaposan be kell öntözni. A fejlődésük során a talajápolási munkák mellett ügyelni kell a károkozó bolhák és tetvek elleni védekezésre is.
A fejes salátát nálunk általában a tavaszi időszakban palántáról termelik elsősorban. A nyár folyamán viszont szinte teljesen eltűnik a kertekből Ez abból adódik, hogy a saláta nem melegigényes növény, a nagy meleg kifejezetten hátráltatja a kelését és a fejlődését, 30 oC felett a csírázása vontatottá válik. Ugyanakkor fényigénye nagy, a félárnyékot és a köztes termesztést nehezebben viseli. A nyári termesztésre ajánlott fajtákat 20-25 cm tőtávolságra és 25-0 cm sortávolságra ebben az időszakban lehet elvetni. A helyrevetett salátának az az előnye a palántázottal szemben, hogy mélyre nyúló gyökere van, amely a nedvességet és a tápanyagokat is jobban hasznosítja, mint a palánta, amelynek a gyökerei a talajfelszín közelében helyezkednek el.
A bimbóskel és a póréhagyma télálló, ezért a tél folyamán is a földben hagyhatjuk őket, és akkor, illetve csak annyit szedünk le belőlük, amennyire szükségünk van. A másodvetésű növényeket legcélszerűbb palántázni, vagyis a magjukat minél előbb elvetni, és a kifejlődött palántákat kiültetni az állandó helyükre. Fontos, hogy öntözni is tudjuk őket. Közvetlen vetéssel újra vethetünk korai sárgarépát, levélpetrezselymet, céklát, cukorborsót, sőt, június első hetében még egyes kései csemegekukoricák is elültethetők. (sz)
