Rügyismeret és termőegyensúly

Ha a szőlészek tudatosan akarják irányítani évről évre a termésmennyiséget, a tőke terhelését, akkor ismerniük kell a fajták rügytermékenységét és az átlagos fürttömeget. E kettő szorzatából lehet megbecsülni a termést. A szőlőültetvények termőegyensúlya és a termés minősége szempontjából nagyon fontos a termésszabályozás. Ezt elsősorban a helyes rügyterheléssel érhetjük el, de csak akkor, ha ismerjük magát a rügyet, annak felépítését, szerepét és termékenységét.

A szőlő rügye összetett rügy. Azonos felépítésű fő- és mellékrügyekből áll. Nagyságuk, alakjuk, színük, szőrzetük fajtabélyeg. A szőlő téli rügyében lakozik a jövő évi fürtkezdemény, amelyből előbb virágzat, majd termés képződik. A rügypikkelyek alatt ezeket az érzékeny levél- és fürtkezdeményeket vattaszerű barna rügygyapot védi a természet viszontagságaitól. A rügygyapot nemezszerű szövedéket alkotva tölti ki a rügy üreges részeit. Ugyanakkor ez az atkák jó búvóhelye.

A szőlő kifejlett téli rügyei a vesszők rügyvánkosain ülő, alig 5 mm-es képződmények, amelyek a levelek hónaljában dudorokból alakulnak ki a tenyészidőben. Pikkelyleveleket fejlesztenek, amelyek megvédik a fejlődés kezdetén lévő tenyészkúpot, a levélkezdeményeket és a dudorokat a különféle külső és káros hatásoktól. Ezek a rügyek a lombhullással nyugalmi állapotba kerülnek és csak a következő tavasszal, a nedvkeringés megindulásával kezdenek kipattanni és hajtássá fejlődni.

A rügy, benne a hajtás- és virágkezdeményekkel már igen sok információt rejt magában a belőle fejlődő hajtásról és az azokon lévő virágzatokról. A szőlő rügyképződése eltér más növényekétől. A virágzatok kezdeményei már az előző év nyarán, a virágzás idején kialakulnak, az alsóbb rügyekben júniusban, a felsőbb rügyekben júliusban. A tenyészidő végére a rügyben a virágzat kezdeményei 1 mm hosszúságot érnek el és rajtuk kialakulnak a fürtös elágazások. A következő tavasszal még rügyfakadás előtt ezeken fejlődnek az egyszeri vagy kétszeri kettős bogas elágazások, s azt követően a virágkezdemények. Tehát a termésben elvileg nincs kihagyó év. A rügyekben a virágkezdemények száma, alakja és nagysága az előző évben határozódik meg, a virágzat tömöttsége pedig a virágzás évében.

Az időjárás meghatározó szerepet játszik a szőlő virágzásánál és a megtermékenyülésnél. Hidegben kevés szekrétum képződik, száraz melegben a szekrétumcseppek beszáradnak, így mindkét jelenség gátolja a megtermékenyülést. A hiányos megtermékenyülés következménye a madárkás és a rugós fürt. A hideg miatt a virágzás elhúzódott, a termékenyülés hiányos lett, s ezért a madárkás és rugós fürtök miatt lecsökken termés.

A rügyek termékenységét már lombhullás után, a rügyek boncolásával határozhatjuk meg, ezzel előre jelezve a várható jövő évi termést. A tárgyévben, a virágzás előtt vagy alatt a kifejlődő hajtásokon megjelent fürtök számával ismerhetjük meg a rügytermékenységet és becsülhetjük a várható termést. A rügytermékenység mindig állandó, de a virágkezdeményekből kialakult fürttermés változó. Ez érthető, hiszen amíg a virágból termés lesz, sok tényező közrejátszik. Megfigyelések szerint a termékenyebb rügyek korábban fakadnak, a hosszúelemes metszésnél látható, hogy a szálvessző felsőbb helyzetű rügyei termékenyebbek. A rügyek termékenységét az úgynevezett rügytermékenységi mutatókkal fejezhetjük ki.

Az abszolút rügytermékenységi együttható (ATE) fajtabélyeg, azaz genetikailag meghatározott. Számításakor a fürtszámot elosztjuk a termőhajtások számával. A relatív rügytermékenységi együttható (RTE) a szőlőtőke fitotechnikájának függvénye és jellemzi a művelés biológiai intenzitását. Számításakor a fürtszámot elosztjuk az összes hajtás (termő és meddő) számával. A rügyek termékenységét alakító tényezők, a fajtasajátosságok, a rügyek felépítése, a környezeti tényezők, a növényápolás és a tápanyag-ellátottság alapján jól jellemezhetők.

A szőlő összetett rügye 1 fő- és 2 mellékrügyből áll. A legtöbb fajtánál a főrügyek termékenyek. Azonban ismerünk több olyan fajtát, pl. Ezerjó, Arany sárfehér, Pannónia, Zalagyöngye, ahol a mellékrügyek is termékenyek. Ez előnyös tulajdonság. Ha a főrügy megsérül, vagy elpusztul, akkor a mellékrügyekből is képződik fürttermés. Ez igen nagy előny a fagykáros években.

A szőlő sok hőt és fényt igényel a rügyképződés idején. Sűrű lombozatnál nagy az árnyékolás, s a rügyek kevés fényhez jutnak, és nem lesznek termékenyek. A különböző években az időjárás is eltérő, ami hat a rügytermékenységre. A növényápolás (fitotechnikai műveletek) jelentős mértékben alakítja a rügytermékenységet. Az előző évi nagy terhelés esetén a sok fürt hatására terméketlenebb rügyek alakulnak. Ez különösen a nagyfürtű fajtákra érvényes. A művelésmód is befolyásolja a rügytermékenységet. A magasabb művelésmódnál a jobb rügytermékenységet a tőkén meghagyott több fás rész okozhatja. Az alacsony művelésmódnál a rügytermékenység is alacsonyabb. A legnagyobb értéket a középmagas kordonnál kaptuk.

A jól táplált, kedvező vízellátottságú, optimálisan terhelt és szakszerűen kezelt tőkék tartós teljesítményre képesek, rügyeik évről évre egyenletesen termékenyek. (sz)

About jogazda.com

Cikkajánló

A nyilvánosság kényszerítő ereje

Alig pár hét telt el az új kormány első száz napját bemutató tájékozatók után, amelyeken …