A tűlevelű örökzöldeknél gyakori a téli kiszáradás. Mivel az örökzöldek télen is aktívak, a vízben oldott tápanyagot felszívják a talajból, tovább folyik a fotoszintézis, a légzés és a párologtatás is. Ezért ha hideg időben hosszú ideig erős napsütés éri a növényt, a lomb a túlzott párologtatás hatására vizet veszít, amit a hideg, gyakran fagyott talajban nyugalomban lévő gyökérzet nem tud pótolni.
Előnyös, ha hosszabb száraz periódus esetén az örökzöldeket télen is megöntözzük, mégpedig nagy mennyiségű vízzel és fagymentes napokon. Fontos, hogy a dél körüli órákat válasszuk, mert ekkor már kicsi az esélye az azonnali visszafagyásnak és még az esti lehűléstől sem kell tartanunk, van idejük a növényeknek felvenni víz egy részét. Ilyenkor nagyon meghálálják azt is, ha tiszta vízzel lemossuk a felületükről a kormot, a füstöt és a port.
A téli károk megelőzésére a mi éghajlatunkra alkalmas, hazai termesztésű örökzöldet ültessünk. Az örökzöldeket lehetőleg ne ültessük fehér fal mellé, amely télen visszaveri, így felerősíti a napsugárzást. Kerüljük a fagyzugos helyeket is. Ha lehet, a tűlevelű örökzöldeket inkább tavasszal ültessük el.
A frissen ültetett növények déli és nyugati oldalát kettős rétegű hálóval árnyékoljuk a tél folyamán. A árnyékoló háló a szél párolgásfokozó hatását is mérsékli. Július végétől már ne műtrágyázzunk. A örökzöldeknek az ősz folyamán bőségesen adjunk vizet, illetve télen fagymentes időben is öntözzünk. Az őszi alapos beöntözéssel megelőzhetjük a talaj átfagyását.
Az edényes örökzöldek edényét több rétegben csomagoljuk be hullámpapírral vagy buborékfóliával, hogy mérsékeljük a kis mennyiségű közeg nagy napi hőingását, ami megszaggatja a gyökereket. Ez vízfelvételi gondokat okoz, ami miatt tavasszal barnul a növény. Az edényes növények őszi-téli öntözésére fokozottabban figyeljünk oda, különösen akkor, ha fedett teraszon vagy erkélyen vannak, ahol nem jutnak természetes csapadékhoz. –tk-