Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A kisebb, háztáji feltételek között gazdálkodó zöldségtermesztők a profi termelőkhöz hasonlóan legtöbbször szintén az év elején hozzák meg a döntéseiket a termeszteni kívánt zöldségfajták vetőmagjának vásárlásáról. A folyamatot főleg az eladásra szánt termés esetében már megelőzte egy információs, esetenként piackutató felmérés, amely alapján a termelők döntenek az egyes fajták kiválasztásáról, természetesen a saját környezeti és termesztéstechnológiai lehetőségeiket is figyelembe véve.
Az engedélyezett zöldségfajták jegyzéke ehhez kétségtelenül gazdag választékot kínál, a vetőmagokat ma már a szakboltok mellett az áruházi láncok is árulják. Ha már megszületett a döntés, hogy milyen zöldségfajtát kívánnak termeszteni, számba kell venni, hogy ehhez vetőmagot, vagy palántát érdemes-e vásárolni.
Ha vetőmagot vásárolunk, ajánlott tisztában lenni a csomagoló tasakon feltüntetett adatokkal. A vetőmagot tartalmazó csomagoláson fel kell tüntetni az előállító nevét, a vetőmag eredetét, a csíraképességét, a tisztaságát, egy adott dátumig megszabott minőségi garanciát és a kezelés (csávázás) módját. A minőségi vetőmagok jó csíraképességgel rendelkeznek, egyenletes kelést és jól bekötött növényállományt biztosítanak, amely a magasabb és jobb minőségű termés előfeltétele.
A minősített (certifikált) vetőmagokat C1 (első generációs), vagy C2 (második generációs) jeggyel jelölik, a hibridek jele H. Termesztésre megfelelők a standard minősítésű vetőmagok is, amelyeket S betűvel jelölnek a csomagoláson. A certifikált vetőmag a nemesített állományokból származik, amelyeket a KMEMI (ÚKSÚP) ellenőriz. A standard és kereskedelmi minősítésű vetőmagok esetében a vetőmag minőségéért a szaporítást végző vállalat felel, amelynek ehhez a tevékenységhez szakmai alkalmassági igazolással is rendelkeznie kell. A minőségi vetőmag előállításához bármilyen fokozatban a szaporító vállalatnak biztosítania kell a megfelelő beporzás, termékenyülés, magképződés feltételeit, be kell tartania a helyes termesztéstechnológiát az előállítás, a betakarítás, a betakarítás utáni kezelés, az osztályozás, és kezelés valamint a raktározás, a csomagolás és a szállítás során.
A bizonytalan eredetű vetőmag minősége nem mindig megfelelő, csírázóképessége alacsony, nem tiszta. Ezeket a vetőmagokat gyakran szennyezik különböző gyommagvak, betegségek kórokozói, és nem kizárt a fajták cseréje, sőt akár a fajok cseréje sem. Gyakran megesik az is, hogy a szomszédtól, vagy ismerősöktől gazdagon termő és a legszebb termésekből szedett vetőmagot kapunk. Ennek ellenére a kiültetés után ezek a növények nem hoznak jó, elvárt minőségű termést, sőt a mennyiségük sem megfelelő. Ez feltehetően annak a következménye, hogy hibridekről gyűjtött vetőmagot kaptunk.
A hibrid vetőmagok csak az első esztendőben nyújtanak kiváló minőségű termést. A következő évben az eredeti tulajdonságaik már megváltoznak, és soha nem lesznek azonosak az eredeti F1-es hibridek tulajdonságaival. Ezért érdemesebb minden esztendőben garantált minőségű vetőmagot vásárolni.
Ha az előző évből kimaradt vetőmagunk van, nem kell azonnal kidobni. Ehhez azonban tudnunk kell, hogy az adott fajta vetőmagja mennyi ideig őrzi meg a csíraképességét, ha megfelelő környezetben tároljuk őket. Ez a tulajdonság az egyes fajták esetében különböző, 1 és 10 év között mozog. A hagymaféléknél 1–4 év, a káposztaféléknél 4–5 év, a gyökérzöldség esetében 1–8 év, a levélzöldségeknél 3–5 év a bogyósgyümölcsűeknél 2–10 év, a hüvelyeseknél 2–8 év, az évelő zöldségfélék esetében pedig a kiültetéstől számított 7. évig megfelelő.
A certifikált és standard vetőmagok csírázóképessége fajtától függően 60-85 százalék közötti. A megállapított csírázóképesség alapján határozzuk meg a vetési egységet. A gyengébb csírázóképességű fajtáknál a vetési egységet általában egyharmaddal növeljük. A vetőmagok csírázóképességét háztáji feltételek között is megvizsgálhatjuk. Ebből a célból egy edénybe vagy tányérra nedves itatós papírt teszünk, amelyre 25, 50, vagy 100 db vetőmagot szórunk. Üvegfedővel letakarjuk, és a csírázás feltételeinek megfelelően nedvesen tartjuk. A vetőmagok a zöldségfajtától függően 3-30 napig csírázhatnak. A pontosítás érdekében egy héttel tovább hagyjuk csírázni őket, majd megszámoljuk a kicsírázott magokat. A 25-ös adagban a csírázott szemek számát 4-gyel szorozzuk, és megkapjuk a vetőmag %-os csírázóképességét. Az 50 darabos esetében a kapott értéket kettővel szorozzuk, 100 vetőmag vizsgálata esetén pedig maga a kicsírázott magok száma mutatja a csírázóképesség %-os arányát. (sz-arch)
