Méhészkedés nagyvárosban? Miért ne!

Bár a méhészek többsége vidéken gazdálkodik, a méhtartás nem csupán a vidékre korlátozódik. Az utóbbi években egyre nagyobb divat lett a városi méhtartás, miközben a házi méhek (Apis mellifera) szerelmesei Londonban, Bécsben, Párizsban, New Yorkban, Budapesten vagy már akár Pozsonyban is kaptárakat telepítenek parkokba, az erkélyekre, a lakóházak falára, középületek vagy templomok tetejére. A városi méhek nem csupán a beporzást végzik, hanem fontos indikátorai is annak, milyen környezetben élünk.

Ahol a méhek megélnek, ott a környezet állapota is rendben van – állítja Nagy István magyar agrárminiszter, aki méhészként három évvel ezelőtt egy méhcsaládot telepített a minisztérium épületének erkélyére. Reggeli kávéját, teáját saját mézzel édesítheti. Mert akármilyen furcsán hangzik is, a városi méhek is gyűjtenek, mézet termelnek, kaptártípustól függően akár 10–20 kilót is. Mivel városi környezetben változatos a pollenforrás, az itt élő méhek táplálékkal szembeni kitettsége kisebb. Prágai ismerősöm, aki évekkel ezelőtt telepített egy top-bar típusú megfigyelő fekvőkaptárt a cseh főváros nyolcadik emeleti lakásának erkélyére, esküszik arra, hogy az ő méze ízletesebb, zamatosabb a fajtamézeknél. Az íz megítélése szubjektív, azonban a Szlovák Tudományos Akadémia kutatói is bizonyították, hogy a városi méz ugyanolyan tiszta, vagy bizonyos értelemben még tisztább a vidéken termelt méznél, mert a városokban ugyan por van és nagy forgalom, de nem alkalmaznak gyomirtókat és gombaölő szereket.

Korunk „leghíresebb” városi méhtartói közé tartozik a Buckingham Palota. A királyi család hivatalos honlapja szerint II. Erzsébet nem kis büszkeséggel ajándékozta meg egy üveg királyi mézzel Ferenc pápát első hivatalos látogatásakor, 2014-ben. Zuzana Čaputová szlovák államfő is jobbára reprezentációs ajándékként osztogatja vendégeinek azt a mézet, melyet a Grassalkovich-palota kertjének három kaptárának lakói termelnek. A méhes körüli munkát természetesen hivatásos méhész végzi, az elnök asszony csak megfigyelő, illetve a méz csomagolásánál segédkezik. A régi pozsonyi városháza tetőterét is méhek lakják. Matúš Vallo, Pozsony főpolgármestere közölte, a mézhozam fele Pozsonyt illeti.

A méhek a beporzás során fontos adatokat is szolgáltatnak a környezetről, ahol felbukkannak. A nektár és a virágpor mellett ugyanis olyan anyagokat, illetve ezekre utaló DNS-töredéket is bevisznek a kaptárba, melyekkel életük során találkoznak. Az Environmental Microbiome szerint a közelmúltban New York, Velence, Tokió, Sydney és Melbourne városi méhészei segítettek egy kutatást, amelyben a városról gyűjtöttek információkat. A kaptárakban a méhek egészséges mikrobiomja mellett egyes kórokozóik is előkerültek, pl. az álcákat károsító Nosema ceranae gombabetegség. A kaptárak belső falán számos, a városi környezetben előforduló mikroba volt, köztük emberi kórokozók és gombák is. A kaptárszemétben találtak olyan baktériumot, a Rickettsia felist, amely egy tífuszhoz hasonló fertőzést okozhat, és különféle vérszívó ízeltlábúak terjeszthetik, valamint a vérhast okozó Shigella disenteriae baktériumot is. Mivel olyan mikrobákat is kimutattak, amelyekkel a méhek elvileg nem lehettek volna közvetlen kapcsolatban, mert ezek a fajok vízben vagy emlősökön élnek, a kutatók arra következtettek, hogy a települések feletti „mikrobafelhő” részeként kerülhettek a kaptárakba – összegezte a National Geographic.

Gágyor Alíz

 

 

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda júliusi száma

A Jó Gazda áprilisi száma az időszerű kerti tennivalók taglalása keretében összefoglalja a legmelegebb nyári hónapban esedékes …