Keltetés otthon

A tojások keltetésének van egy természetes módja, mégpedig a kotlóval való keltetés. Sokan úgy vélik, ez nagyon egyszerű módszer, rá se kell nézni a kotlósra. Ez azonban nem így van. Természetesen előfordul a „vadon kelés” is, amikor egy tyúk egyszer csak megjelenik a kiscsibékkel. Ilyen esetekben azonban elég kevesen vannak, ami arról árulkodik, hogy bizony nem törődtünk a fészekkel. Az irányított keltetés munkaigényes, sok türelem kell hozzá. A kotlóssal keltetés mindennapi rendszeres munkát jelent. Naponta egyszer, főleg a reggeli órákban levesszük a fészekről, és kitesszük enni, inni, fürödni és piszkítani. Nem helyes az a módszer, amikor bezárt helyen tartják a kotlót, eleséget, vizet, esetleg homok- vagy hamufürdőt tesznek elé, és sorsára hagyják. A fészket naponta akár többször is ellenőrizni kell, mert lehet, hogy összetörik egy tojás, lehet, hogy a kotló valamitől megijed, és otthagyja a fészket, vagy esetleg rápiszkít, és a szennyes tojások nem fognak kikelni. A kotló ültetésére előre fel kell készülni. El kell készíteni a fészkeket, ezek lehetnek vesszőkosarak, faládák vagy erős papírdobozok. A fémből készült fészek, pl. lavór, nem megfelelő. Több fészket is tehetünk egy kis helységbe szorosan egymás mellé, de válasszuk el őket egymástól. A fészkek összerakásánál arra is ügyeljünk, hogy a kotlók alatt vagy egyszerre keljenek a tojások, vagy meg kell oldani, hogy a kelés előtt 4–5 nappal elvigyük a kelő fészket, mert ha elkezd csipogni a kiscsibe, valamennyi kotlós idegesen figyelni fog, leugrál a fészekről, és ebből igen komoly baj lehet. A fészekbe legjobb a puha széna. A szalma ritka és durva. A forgács és egyebek nem kotlósfészekbe valók. Előre gondoskodni kell a fészekre illő ún. borítókról. Ez lehet lyukas papírdoboz, vesszőkas, lyukacsos műanyagrekesz. A fészekbe tegyünk 3–4 olyan tojást is, amit semmire sem akarunk használni, ez legyen jó kemény héjú, nehogy az először nyugtalan tyúk összetörje, és netán rászokjon a tojásevésre. A fészek elkészítésénél legfőbb szempont, hogy a kotló kényelmesen beleférjen. Nem szabad túl mélyre készíteni, a lapos, alig mélyülő a jó, mert úgyis mélyülni fog, és az is fontos, hogy a tojások egy rétegben legyenek, nem egymás tetején. Hogy egy kotló alá mennyi tojást teszünk, az a testméretétől függ, és attól, hogy van-e jó nagy szárnya, illetve milyen tojásról van szó. A napfény lehetőleg ne süsse őket, legfeljebb a reggeli vagy a késő esti gyenge napsugár, mivel idővel a kotlókat a tojások is igen melegítik. A kotlóval való keltetésnél is el kell végezni a lámpázást. Ez általában a 8–10. napon esedékes. A terméketlen tojásokat vegyük ki a fészekből. -ps-

 

About jogazda.com

Cikkajánló

Madáreledel vagy seprű

Amikor pár évvel ezelőtt a globális klímaváltozás negatív következményeinek egyértelmű jeleire hivatkozva több cikkben is …