Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Gyakorlati tapasztalat, hogy számtalan növényvédelmi probléma könnyebben megoldható, ha a kezeléseket nem a nyugalmi időszak végén, hanem annak elején végezzük el. Ősszel hatásos védekezési módszer a lombozat fertőtlenítése. Az őszi lombfertőtlenítésre a lombhullást közvetlenül megelőzően vagy a lombhulláskor réztartalmú gombaölő szerek alkalmasak.
A fák lombjának fertőtlenítése során a még fán lévő és a már lehullott leveleket is lehetőleg egyenletes permetezéssel kell kezelni. Csapadékmentes napokon, lehetőleg a száraz leveleket is lepermetezve célszerű a műveletet elvégezni. A permetezést az összes fán és alatta is el kell végezni, mert csak így lehet hatékony a védekezés a levelek védelmében megbúvó kártevők ellen. Az őszi kezeléseket az alma és a körte varasodását okozó gomba indokolja. Az ellene való őszi kezeléssel a tavaszi fertőzési veszély minimálisra csökkenthető, ha a kórokozó áttelelő alakjának kifejlődését megakadályozzuk.
A kémiai védekezés mellett az ősz folyamán és azt követően a lehullott, fertőzött lomb és a fán maradt gyümölcsmúmiák (pl. Monilinia spp.) összegyűjtése is hatékonyan segíti a betegségek további terjedésének megakadályozását, és könnyíti a következő évi növényvédelmi munkát. Az összegyűjtött lombot égessük el vagy mélyen forgassuk a talajba. A lehullott leveleket a korhadásuk minél gyorsabb elősegítése érdekében nitrogéntartalmú műtrágyákkal is kezelhetjük, mégpedig úgy, hogy lepermetezzük őket pl. karbamidos oldattal. Ezzel a módszerrel hatékonyan gátolhatjuk a gomba-szaporítóképletek kialakulását is. Hasonlóképpen védekezünk a molyok, eszelények és aknázólegyek károsította fák esetében is: a lehullott fertőzött lombozatot gyűjtsük össze, és semmisítsük meg.
A fertőzött leveleket nem ajánlatos komposztálni, ugyanis, ha nem bomlik le teljesen a levél, és szerves trágyaként idő előtt kijuttatjuk, akkor saját magunk lehetünk a fertőzés megindítói.
A közép- és magas törzsű fáknál a felfelé vonuló téli-araszolólepkék nőstényeit feltartóztathatjuk a törzsre helyezett „hernyóenyves-övvel”, amelyet még rajzásuk beindulása előtt rakunk fel, és rajta hagyunk – a hernyóenyv-réteget időnként felfrissítve – tél közepéig, a rajzás befejeződéséig. Ekkor az öveket le kell szedni és elégetni, mivel a beleragadt nőstények petéiket egymás testére (tetemére) is lerakhatják, s így az öv tavasszal fertőzési forrást képezne. Az eltávolított hernyóenyves övek széle alatt lerakott petéket is el kell pusztítani, melynek legegyszerűbb módja, ha drótkefével vagy kézzel szétnyomjuk őket. Ezzel a módszerrel az almamoly, vagy az araszolólepkék közül a nagy téliaraszoló és a kis téliaraszoló populációja gyéríthető számottevően.
Az őszibarackosokban rendszerint igen gyakoriak a nagymérvű gally- és ágelhalások, amelyek végül is a fa pusztulásához vezetnek. Ilyen tünetek között pusztul el számos gyümölcsösben a fák túlnyomó része. A kórokozó a fás szövetekbe sérüléseken keresztül hatol be. A gyümölcs leszedése után a kocsány ízesülésének helyén képződő nagyszámú, apró sebfelületnek – a metszési felületek mellett – elhanyagolhatatlanul fontos szerepe lehet. Ennek lezárása, különösen az erősen fertőzött gyümölcsösökben, rendkívül jelentős lehet. A sztigminás levélfoltosság kórokozója késő ősszel és az egyéb téli napokon is fertőzőképes. Kártételének megakadályozására ajánlatos a lombhullás után azonnal réztartalmú vagy – ennek helyettesítéseként – nyári hígítású mészkénlével permetezni.
A csonthéjasok baktériumos megbetegedésének – melynek az előbb említett őszibarackfák korai ágelhalásában, valamint a kajszifák gutaütésében ugyancsak jelentős szerepe van – aktivitása ősszel fokozódik, a közvetlenül a lombhullás utáni időszakban a fertőzés veszélye növekszik. Ugyanakkor a citospórás megbetegedések kórokozójának aktivitásával is számolni kell. A későbbi károsodás mértékének csökkentésére közvetlenül a lombhullás után réztartalmú készítményekkel célszerű permetezni. A baktérium elleni védekezésben a bordói lének van jelentősége. A fokozott mérvű fertőzés veszélye és a kémiai védekezés korlátozott lehetőségei miatt, amennyire csak lehet, kerülni kell az őszi metszést, és ha az megoldható, tavasszal kell metszeni. A metszési felületeket pedig azonnal le kell zárni. (sz-agr-arch)
