Biológiai növényvédelem

Tanácsok a metszés utáni kezelésre és a tavaszi lemosó permetezéshez

A február elején tapasztalt átlagosnál melegebb időjárás vélhetően meggyorsítja a gyümölcsfák vegetációjának kezdetét, ezért már most érdemes elkezdeni a felkészülést a lemosó permetezésre. Összeállításunkban ehhez nyújtunk tanácsokat.

A gyümölcsfák metszése után azokat azonnal ajánlott lekezelni Chitopron készítménnyel. A sebek, melyek metszéskor keletkeznek, ugyanis kaput nyitnak a sok-sok fertőző gombának, baktériumnak. Korábban ezt a veszélyt fáradságos munkával, egy vastag kenceficével kezelték, melynek összetevői méhviasz, gyanta és faggyú alapú oltóviasz volt.

A modern „nincs időm” világban ez már nem jöhet számításba, de mivel a világ fejlődik, előkerült egy ősi ötlet új köntösben: a chitosan chidrochlorid, azaz a rákok páncéljából szerzett kivonat és a jó öreg Trichoderma asperellum nevű gomba keveréke, amely rugalmas védőréteget alkotva befedi a vágás helyét. A gomba egyúttal 1-2 cm-re bele is nő a fás részbe, ahol nemcsak az aktuális gombabetegségeket, de egész évben a más gomba- és baktérium-támadások ellen is segít fáknak a védekezésben. Sokszor előforduló úgynevezett gutaütés (sárgabarack, őszibarack) elleni kezelésről beszélünk.

Következő tavaszi teendő a lemosó permetezés elvégzése. A rezet rézszulfát vagy rézoxiklorid formában a tavaszi lemosási szezonban használják. Több növénynél a lemosó permetezést követően a szezon eleji védekezésekben kombinációkban is javasolható. Mind a biológiai védekezésre átállt, mind a hagyományos termelők szívesen használják, mert a költsége és a hatása közötti arány elfogadható. Megfelelő hőmérsékleten (7 C fok fölött) rügypattanáskor erre a célra ajánlott a BorOil és CuproTonic némi kén keverékével kijuttatva. Bár a rézvegyületeknek előnyös tulajdonságaik mellett negatív hatásaik is ismertek. A sok éveken keresztül használt rézkészítmények antagonizmust okoznak és blokkolják a tápanyagok felvételét. Mivel a réz helyettesítésére csak néhány megfelelő alternatívát kínálnak, ezért a CuproTonic az egyik leggyakrabban használt hatóanyag az ültetvényekben, főleg az ökológiai termesztésben.

Az elmúlt téli időszakban a hosszabban tartó, viszonylag enyhe időjárás következtében a kórokozók és kártevők áttelelő képletei nem pusztultak el olyan mértékben, mint egy hosszan tartó, jelentős fagy esetén. Ehhez jönnek még az újabb betelepülő kártevők, amelyek ellen a tenyészidő alatt még nem áll rendelkezésre megfelelő védekezési módszer, ami az elmúlt évek tapasztalatai alapján komoly gondokat okoz a védekezésben.

Mivel az elmúlt hetekben a gyors felmelegedés miatt a vegetáció felgyorsult, egyes gyümölcsfajok, pl. az alma, a körte, a meggy és a cseresznye is „ébredeznek”. Ezért a tavaszi lemosó permetezést mindenképpen célszerű elvégezni, ha el kívánjuk kerülni a szezonban fellépő kártétel elleni fokozottabb védekezést. Általános szabály, hogy a lemosó permetezést a fagyveszélyes, kora tavaszi időben ne végezzük, mert a hatását a rügyeket záró levelek szoros állása lecsökkenti. Ezért ezt a permetezést a virágzás előtt, a rügypattanás előtti állapotban végezzük, mikor a hajtásokon és bimbókon meghúzódó áttelelő tojások és más szaporító képletek burkolata fellazul, így a tavaszi lemosó permetezés hatékonyabb lesz.

A tavaszi lemosó permetezés alkalmazása során betartandó fontos szabályok:

  • A permetezés idejének megválasztása, a fentiekben elmondottak szerint,
  • A szerek dózisának betartása,
  • A növényeket úgy kell lepermetezni, hogy azokat a permetlé teljesen lefedje, illetve a permetlé lecsurogjon az ágakon, mert a permetnek érintkeznie kell a rügypikkelyeken, vagy az alattuk meghúzódó, áttelelő szaporító képletekkel.
  • A rézvegyületek különösen károsíthatják a vizeket és a vízi élőlényeket, ezért az előírt adagot be kell tartani.

A lemosó permetezések alkalmazása a tenyészidőszak végén ősszel, vagy a tavaszi rügypattanás előtt javasolt.

A tavaszi lemosó permetezést a rügypattanást megelőző időszakban a lehető legkésőbbi időpontban kell elvégezni. A hatása így kedvezőbb, mint a közvetlenül tél végén végzett permetezésé, mert a kórokozók és az áttelelő rovarok, illetve szaporító képleteik tavasszal a kelésre készülve fellazult felülettel érintkeznek a permettel.

A réz növényvédelemben való alkalmazásának hatásait számtalan tudományos vizsgálat elemzi. Az Európai Kémiai Ügynökség (ECHA) szerint pl. a rézvegyületek kifejezetten mérgezőek a vízben élő szervezetekre, a káros hatás a vízben hosszú ideig tart. Lehetséges a rákkeltő hatásuk, továbbá magzatkárosító hatásuk is lehet, illetve a termékenységet csökkenthetik. a réz lenyelve mérgez, szembe jutva súlyos károsodást okozhat. Hosszas vagy ismételt expozíció esetén káros hatású lehet az emberi szervezetre.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) megerősítette a réz hatóanyag okozta kockázatot a felhasználók, a madarak, az emlősök és a talajlakó szervezetek esetében. Mind az EFSA, mind az USA Környezetvédelmi Ügynöksége egyetért abban is, hogy a fogyasztókra gyakorolt lehetséges egészségkárosító hatások bizonyítása további vizsgálatokat követel. Ezért ajánlott, hogy a növényvédelemben olyan rézkészítményt használjunk, amely minél kevesebb rezet tartalmaz, de célzottan működik a megtámadott sejtekben. CuproTonik használata éppen ezen okok miatt ajánlott.

Nyilvánvaló, hogy a bioélelmiszerek nem tartalmaznak annyi növényvédőszer-maradékot, mint a hagyományos termesztésből származók, ugyanakkor előfordulhatnak bennük rézvegyületek, mint növényvédőszer-származékok az Európai Parlament 2015-ben kiadott kutatási jelentése szerint. A réz bioakkumulatív hatású, azaz a talajban, illetve az állati szervezetekben felhalmozódhat, és toxikus szintet érhet el a mennyisége. Ezért hagyott fel számos biotermesztéssel foglalkozó borászat az USA-ban, illetve Európában (beleértve Franciaországot is) a réz alkalmazásával, a talajban történő lehetséges felhalmozódásától tartva.

Az Európai Parlament beszámolója szerint a réz kiváltására egyes ígéretes – az emberekre és környezetre nem káros – helyettesítő anyagok, pl. káliumbikarbonát (PowerOf-K) vagy tejipari melléktermék a (BiokaWhey) jöhetnek szóba. A rézvegyületek tehát megmaradtak a kistermelők vagy amatőr növénytermesztők kezéhez adható növényvédő szerek között.

Megjegyzés:

A rézszulfátot 1882-ben a franciaországi Bordeaux környékén kezdték el alkalmazni a szőlőben, először a szőlőlopások elleni védekezésben, mivel a szőlőre permetezett rézszulfát és a mészhidrát keveréke jellegzetes kékes színűre festette a lombozatot, ami a potenciális tolvajokat elriasztotta. De hamar kiderült a keverék kedvező növényvédelmi hatása is a szőlőben. A bordói lé jelenleg gombaölő szerként használatos. (tam)

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda júliusi száma

A Jó Gazda áprilisi száma az időszerű kerti tennivalók taglalása keretében összefoglalja a legmelegebb nyári hónapban esedékes …