Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A kalászos gabonafélék betakarítása után közvetlenül elvégzendő nagyon fontos teendő a tarló bedolgozása a talajba, amit az aratás után minél hamarabb el kell végezni. Ekével, tárcsával vagy kombinátorral is beforgathatjuk a gabonaföldön maradt szármaradványokat, csak az a fontos, hogy időben és jó minőségű munkát végezzünk. Tarlóhántáskor az egész felső réteget meg kell mozgatni. Ha tárcsával végezzük a munkát ügyelni kell arra, hogy ne csak meglazítsuk a talaj felületét, hanem az egész felső összefüggő réteget forgassuk meg. Ha a tarlóhántás után nem esik rögtön sok eső, feltétlenül hengerezzük is le a talajt, hogy a benne levő csapadékmennyiséget minél hosszabb ideig megőrizzük.
A tarlóhántást az aratás után a lehető leggyorsabban el kell végezni. Ott, ahol altalajlazítást terveznek, legkézenfekvőbb a szalmát szétterítetni. A műveletet a talaj típusától, nedvességtartalmától függően 8–15 cm mélyen végezzük. Az a fontos, hogy jó minőségben tudjuk elvégezni, és a felületét mindig hengerezzük le.
Az időben és jó minőségben elvégzett tarlóhántásnak számtalan pozitív hatása van. A jól elvégzett tarlóhántás alatt könnyebben beérik a talaj. Ez azt jelenti, hogy a hántott felső és az alatta lévő réteg között éjjelenként kicsapódik a levegő nedvessége – még a legszárazabb, legmelegebb napokon is – tehát ha lassan is, de nedvesedik ez a talajréteg. A mélyebb rétegekben lévő víz is a kapillárisokon csak eddig tud feljutni, ez nedvesíti tehát a hántott talajrész alatti réteget. Eső esetén pedig segíti a víz minél gyorsabb beszivárgását a talajba. Ebből következően minden további munka az így előkészített, hántott talajon sokkal könnyebben végezhető és jobb minőségű lesz. Olyan munkánál például, mint az altalajlazítás, jelentős nagyságrendű energia-megtakarítást is jelenthet. Ugyanez érvényes bármilyen szántás végzésénél is, ennek nyomán sokkal szebb, jobb minőségű a szántás, őszi vetéshez pedig könnyű, problémamentes a talaj elmunkálása.
A tarlóhántásnak fontos szerepe van a gyomirtásban is. A kihullott gyommagvak, valamint a learatott növény magjai is nagy mennyiségben kelnek ki a hántott területen. A kikelt gyomok, az árvakelés, beforgatva zöldtrágyaként gazdagítja a talajt. Ugyanakkor nem szabad megvárni, hogy ezek a gyomok magot érleljenek.
Azokon a parcellákon, ahol nem végeznek rendszeresen tarlóhántást, az évelő gyomok (acat, csorbóka, üröm) elszaporodnak. Ezeknek a gyomoknak a vegyszermentes irtását éppen a gyakori, sekély műveléssel lehet megoldani. Térségünkben újabban egyre jobban szaporodik a maszlag is az ilyen helyeken, a magja ugyanis mélyebbről is kicsírázik, őszig pedig még képes magot is érlelni. Az iva és a parlagfű is előszeretettel szaporodnak a hántatlan tarlókon. A tarlóhántásnak a növényvédelemben is nagy szerepe van, több kórokozót, kártevőt semmisítünk meg az időben végzett tarlóhántással.
A talaj mikrobiális életének fontosságáról a termelők főleg a baktérium-trágyák alkalmazásával kapcsolatosan jutnak információkhoz. Ugyanakkor tudni kell azt is, hogy a nitrogénmegkötő baktériumok bizonyos mennyiségben minden talajban jelen vannak, ha ott megfelelőek számukra az életfeltételek. A talajnak jó szerkezetűnek kell lennie, megfelelő arányban kell tartalmaznia vizet és levegőt is. A tarlóhántásnak nagy szerepe van a jó szerkezet kialakításában. Ha a szalmát nem szedik össze, hanem leszántják fontos, hogy azt minél gyorsabban bedolgozzák a talajba, hogy ott lebomoljon, és javítsa annak szervesanyag-tartalmát. (szdl)
