Állományszárítás és érésgyorsítás

Azokban a kultúrákban, amelyekben elhúzódik a virágzás és ennek következtében a termés egyenletes és egyöntetű beérése, állományszárítással és/vagy érésgyorsítással segíthetünk a probléma megoldásában. Az állományszárítás több járulékos előnnyel is bír. Tervezhetőbbé teszi a betakarítási munkákat, pontosabban kiszámíthatóvá válik a technológiailag optimális betakarítási idő megválasztása. A folyamattal a növények nedvességtartalma a kezelés hatására a technológiai optimumra csökkenthető, ezzel fokozható a betakarító gépek teljesítménye is. Az egyenletes érés hatására csökken a pergésből származó szemveszteség is, ami e nélkül akár a 10–15%-ot is elérheti. A jól időzített deszikkálás és a kedvező időjárás az utószárítási munkát nemcsak jelentősen csökkentheti, hanem akár feleslegessé is teheti.

Az érésgyorsítás a termesztett növény biológiai folyamatainak sebességét növeli, ezért természetesebb hatást fejt ki. Jellemzője, hogy a kipermetezett szerek hatására jelentősen megnő az etiléntermelődés, ami az érés gyorsítását eredményezi. Az érésgyorsítási folyamat kíméletes szárítást eredményez, nem jelentkezik nagymértékben szöveti károsodás, ami az eltarthatóságot is javíthatja. Napraforgó esetében megfigyelések azt mutatják, hogy az így kezelt állományokban a kaszatok pergése kevésbé lesz jellemző a betakarításkor, mint ahogy az az állományszárítás estében megfigyelhető. Nagy előny, hogy napraforgó esetében már 40–50%-os kaszatnedvesség esetén megkezdhető a permetezés apró cseppekben, és átlagosan 20 nap alatt 10% alatti, ideális nedvességi állapot érhető el.

A módszer egyik hátránya, hogy ezt a módszert csak kellően gyommentes és egészséges kultúrában célszerű használni, erősebben elgyomosodott vagy gombás betegségekkel jelentősen fertőzött táblák esetében a várt hatás elmarad, vagy egyenetlenné válik.

Az állományszárítás (deszikkálás) során nem a természetes érési folyamatokat gyorsítjuk fel, hanem a kultúrnövényt gyakorlatilag elpusztítjuk. Ezek a szerek jellemzően totális hatású gyomirtó szerek, amelyek biztos és gyors nedvességcsökkenést eredményeznek. Éppen a gyors vízveszteség miatt azonban az így kezelt állományokban a pergési veszteség nagyobb lehet, mint az érésgyorsítókkal kezelt állományokban. A hirtelen változás hatására gyakran szöveti károsodás is előfordul, ami kényes termések esetében minőségromlást eredményezhet. Mivel az alkalmazott szerek totális hatású herbicidek, ezért gyomos területeken is biztonságosan felhasználhatóak, kellő szárítóhatást eredményeznek betakarítás-technológiai szempontból is. A hirtelen bekövetkező száradás nem teszi lehetővé a gombás betegségekkel fertőzött növényeken a fertőzések továbbterjedését, talajba jutását, ezért a növény-egészségügyi gondokkal küszködő táblák estében is biztonságos hatást adnak. Kijuttatásukhoz a durvább cseppek is megfelelőek. Az ideális eredmény eléréséhez azonban célszerű napraforgó esetében a 30% körüli kasztnedvesség kipermetezés előtt. A teljes hatás kialakulására az alkalmazott szertől függően 7–14 napra számíthatunk. A felhasználható gyomirtószerek két csoportba a kontakt és felszívódó szerek csoportjába sorolhatók. A kontakt szerek jellemzően bromoxinil, diquat-dibromid monohidrát vagy glufozinát-ammónium hatóanyag-tartalommal jellemezhetők; a felszívódó herbicidek viszont glifozát vagy ennek származékait tartalmazó hatóanyagúak. A felszívódó szerek hatása később mutatkozik meg, mint a kontakt herbicideké. (sz)

 

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda decemberi száma

A fennállásának harmadik évtizedét betöltő Jó Gazda idei decemberi száma a hagyományaihoz hűen továbbra is …