Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A szőlőről való gondoskodás egyik alapvető formája és eszköze a metszés. A metszés során az olló és a fűrész segítségével alakítjuk ki azt az összhangot, azaz, a termőegyensúlyt, ami a minőségi terméshez vezet. Ne riadjunk vissza az erőteljesnek tűnő visszametszéstől sem, mert ezzel a szőlőt új hajtások kifejlesztésére kényszerítjük.
A termőegyensúly kialakítása és fenntartása érdekében végzett termőre metszés gyors és eredményes elvégzéséhez tartsunk szem előtt néhány egyszerű fogást és szabályt. Elsőként szemrevételezzük a tőkét, amelynek során megállapítjuk, vannak-e beteg, elhalt, elfagyott, sérült részek. Ezeket metszőollóval, fűrésszel vágjuk le. A következő lépésben válasszuk ki a fürtöket kinevelő termővesszőket, és metsszük azokat megfelelő hosszúságúra, termőcsapra.
Ezek után a fennmaradt vesszőket kell tőből eltávolítani ollóval vagy fűrésszel. A több éves részeket csonkmentesen vágjuk le, a termővesszőket pedig mindig rügy alatt vágjuk vissza, a lehető legtávolabb a meghagyott termőcsap végálló rügye felett. Ez a metszlap legyen ferde, amit lehetőleg úgy irányítsunk, hogy könnyezéskor az előtörő nedv ne folyjon a rügyre.
A meghagyott világos rügyek száma alapján a visszavágott vesszőket különféleképpen nevezzük:
– rövid csap (1–2 világos rügy);
– hosszú csap (3–5 világos rügy);
– félszálvessző (6–8 világos rügy),
– szálvessző (9 vagy annál több világos rügy).
A vessző alapján lévő és a legtöbb fajta esetében terméketlen, a világos rügynél kisebb sárszemet ne számoljuk a termőcsapok és vesszők világos rügyeihez. A ma használatos fajták zöménél ezek fürtöt nem nevelnek.
A tőkén a hosszúcsapos csercsapos váltómetszési módnál csak a rövid csap és a hosszú csap metszési elemeket alkalmazzuk. Válasszuk ki azt a kétéves cservesszőt, amelyből annak alapjához közel, a ceruzavastagságnál kissé erősebb két szomszédos egyéves vessző ágazik el. Az alsóból egy-két világos rügyből álló rövidcsapot, célja szerint ugarcsapot, majd a felsőből 4 világos rügyből álló termőcsapot vágunk. Jövőre az így meghagyott ugarcsap lesz a cservessző, amelyen hasonlóan fogunk majd termőcsapot kialakítani.
A termőegyensúly kialakítása érdekében 30–40 cm-ként alakítsunk hasonló termőalapokat, amelyekkel megterheljük a tőkét. Átlagos termőhelyi adottságok mellett a szőlő sor- és tőtávolságából számított tenyészterületének egy négyzetméterére vetítve 8–10 életképes világos rügyet hagyjunk meg. A rügyet megjelölő, metszés idején használatos világos rügy szakkifejezés is arra utal, hogy a metszést házikerti méretekben nem érdemes korán elkezdeni. Várjuk meg, amíg a rügy megduzzad, és pikkelylevelei közül felszínre kerül a bolyhos rügygyapot. (szl)
