Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A nyár folyamán júliustól szeptember közepéig szemzéssel szaporíthatjuk kedvenc gyümölcstermő növényeinket. A szemzés viszonylag könnyen elsajátítható ivartalan szaporítási módszer, azonban tudni kell, hogy csak származásilag és rendszertanilag egymáshoz közel álló gyümölcsfajok szövetei képesek összeforrni. A szemzésre felhasználhatjuk a vadalma és körte, valamint mandula és szilvamagoncokat. A magoncoknak azt részét, ahol a szemzést végezzük, még a művelet előtt meg kell tisztítani az oldalhajtásoktól és a levelektől. Ezzel a módszerrel az idősebb fák koronahajtásait is beszemezhetjük.
A szemzéshez szemzőhajtást használunk. Ezt félfása állapotban a továbbszaporításra szánt fák megfelelő hajtásairól szedjük. A szemet a hajtás középső harmadából ajánlott szedni. A leszedett hajtásról a leveleket úgy vágjuk le, hogy kb. 1cm-es csonkjuk maradjon, és a hajtásokat nedvesen tartjuk, hogy ne száradjanak ki. Hűtőszekrényben akár egy hétig is eltarthatók.
A szemzés során az alanyon T alakú bemetszést végzünk, a szemet pedig határozott vágással úgy vágjuk ki a vesszőből, hogy alatta és felette legalább egy-egy cm héj maradjon. Ezt a szempajzsot a T alakú nyílásba toljuk úgy, hogy a szem a vízszintés vágás alatti szinten legyen. Ezután kötöző anyaggal rögzítjük és ügyelünk arra is, hogy a szem kiszáradását megakadályozzuk. A szem megeredését 6-8 nap múlva ellenőrizzük, ha megduzzadt, sikeres volt, ha megbarnult és száraz, akkor sikertelen volt a műveletet. De megismételhető.
