Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A rebarbara több, mint 4500 éve ismert növény. A termesztése és a feltételek szempontjából nem igényel különösebb gondoskodást. Növényvédelmi munkát alig követel, nincsen speciális betegsége, vagy kártevője. Palántázással, állandó helyrevetéssel és tőosztással is szaporítható.
Jól viseli az árnyékos termőhelyeket, a kertekben azokon a helyeken is megterem, ahová más zöldségek nem ültethetők. Szinte minden talajon megél, fejlett gyökérzetének köszönhetően jól hasznosítja a talaj nedvesség- és tápanyagtartalmát. Öntözni csak száraz tavaszi időjárás esetén kell.
Gyakorlati termesztése alapvetően két úton történhet, magvetéssel, vagy tőosztással. Ha a vetőmagja április végén kerül a földbe, körülbelül egy hónap múlva már egyelhetjük a palántákat mintegy félarasznyi távolságra. Végleges helyükre az áttelelés után, a következő év tavaszán kerülhetnek körülbelül egy méter távolságra egymástól. Az első betakarítás ebben az esetben a következő évben esedékes, bár a gyakorlatban sokan már egy év után szedhető szárakról számolnak be.
A háztáji kertekben elsősorban a tőosztással való szaporítása ajánlott, lévén, hogy a család ellátására néhány növény is elegendő. A tőosztáshoz akár idősebb növényt is használhatunk. A tövekből előtörő sarjakat márciusban szakíthatjuk le, és ültethetjük el. Tőosztással ilyenkor ősszel is telepíthető. Egy-egy kifejlett tő 3-5 részre osztható, a szétválasztott részeket 1-1,5 m távolságra ültessük egymástól. A következő évben már szedhetők róluk a levelek a szárakkal (levélnyelek) együtt. Fogyasztásra elsősorban a levélnyél ajánlott. A szedések alkalmával lehetőleg csak 3-4 levelet szedjünk le a tövekről. Ha megjelennek a magszárak, a levélnyelek rostosabbá válnak. Ezt a magszárak eltávolításával előzhetjük meg.
Főzet a rebarbara leveleiből a hagymalégy ellen
A rebarbara levélnyeléből különböző finomságokat, többek között kompótot is készíthetünk. A levélnyeleken kívül azonban maguknak a leveleknek a fogyasztása nem ajánlott magasabb oxálsav-tartalmuk miatt. Ennek ellenére a nagy leveleket ne dobjuk ki. A belőlük készült főzetből a hagymát megvédhetjük a hagymalegyektől, de távol tarthatjuk a többi szívó és rágó kártevőt, mint pl. az atkákat, levéltetveket és a fonalférgeket.
A főzetet készítése:
A leveleket tegyük egy fazékba, öntsük fel annyi vízzel, ami ellepi őket. Tegyük fel forrni, amikor már forr, vegyük lejjebb a lángot, és főzzük tovább 20-30 percig, majd hagyjuk kihűlni, szűrjük le, és tegyük egy üvegbe. A főzetet öntsük fel 9x-es mennyiségű vízzel, és a rákövetkező napon már permetezhetünk is vele. (sz)
