A májusi vész és az ivóvíz hiánya

A nozéma nem azonos a májusi vésszel. Az utóbbi a változó tavaszi időjárás hatására léphet fel április végén, május elején, innen ered az elnevezése. A jelenség főleg a fiatal méheknél figyelhető meg. Röpképtelenül vergődnek a kaptárak előtt, a fűben, a méhes pár száz méteres körzetében. Ha az ilyen méh tömött potrohát megnyomjuk, vastag, hurkaszerű, sűrű, tömény vagy kásás virágport lövell ki. Ez a folyadékhiány következménye. A fiatal dajkaméhek nem jutnak elegendő folyadékhoz, szomjaznak. Belük telítődik virágporral, pedig nem ettek belőle többet, mint máskor, csak a hűvös, repülésre alkalmatlan időben nem jutnak elegendő nektárhoz, vízhez, ezért nem tudnak elegendő pempőt leadni. A belük eldugul. Ha a zord idő huzamosabb ideig tart, és a méh nem jut elég folyadékhoz, nem repülhet, képtelen üríteni, esetleg csak a kaptáron belül a keretekre, akkor fiatal kora ellenére elpusztul. A májusi vész általában nem okoz nagy problémát, ha nem társul a nozémával. A jelenség megelőzése céljából mindig gondoskodjunk megfelelő vízforrásról a méhes közelében. Méheink ivóvizébe ajánlatos méhek számára kifejlesztett probiotikumot vagy nozéma megelőzésére alkalmas, méhészboltokban kapható készítményt is adagolni. Kedvező hatást érünk el lósóska, üröm és tölgyfakéreg főzetével is. Tíz liter vízhez 100 g lósóskamag, 50 g üröm, 50 g tölgyfakéreg kell. A hozzávalókat néhány óráig hideg vízben áztatjuk, ezután a növényi részekkel együtt felforraljuk úgy, hogy 2-3 percig tartjuk forrásban. Ezt követően azonnal leszűrjük.

(ga)

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda áprilisi száma

Az időszerű havi kerti tennivalók összefoglalója mellett a Jó Gazda április száma részleteen is foglalkozik az …