Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Az őszi búza gyomelnyomó képessége
A szakemberek véleménye szerint a gabonafélék hatékony termesztésében a termesztéstechnológia elemek összehangolt alkalmazásával külön ráfordítás nélkül is befolyásolni lehet a gabonatáblák gyomosodását. Ennek keretében az őszi búza gyomelnyomó képessége – például a nagyobb sortávolságra vetett kapás kultúrákhoz képest – kifejezetten jól kihasználható. Ebből a szempontból elsősorban a gabona tavaszi fejlődési üteme a meghatározó jelentőségű, ekkor dől el ugyanis, hogy a későbbiekben mennyire sikerül elnyomnia a gyomokat.
Kísérleti eredmények szerint a búzatáblák gyommagvainak csírázása a műtrágyák helyes alkalmazásával is jelentős mértékben befolyásolható. Ennek megfelelően pl. a nagy problémát okozó ragadós galaj kaszatainak csírázását az ammóniumszulfát, az ammóniumnitrát és a karbamid, míg az ebszékfű csírázását a foszfáttartalmú műtrágyák csökkentik. A nitráttartalmú műtrágyák azonban ezzel ellentétben lényegesen növelik azt. Ennek megfelelően a műtrágyák szakszerű felhasználása az integrált gyomszabályozás hatékony eszköze lehet.
A vizsgálatok és a gyakorlati tapasztalatok szerint a búza állománysűrűsége csak 3 és 6 millió csíra/ha közötti tőszám-intervallumban képes értékelhető hatást gyakorolni a gyomosodásra. Ez a hatás leginkább a 4,5 millió hektáronkénti tőszám felett érzékelhető. Elsősorban az ebszékfű és a T4-es nyárutói gyomfajok esetében tapasztalható jelentős gyomosodási különbség. Ugyanakkor a mezei acat és a tarackbúza általi gyomosodás nem függ tőszámtól.
(gyomlap)
