A galagonya, a rózsafélék családjába tartozó növény. Több változata ismert. Általában tövises cserjék, kistermetű fák vagy bokrok formájában található, főleg vadon termő növény. A Kárpát-medencében őshonos, de élőhelye Afrikában, Európában és Közép-Ázsiában is megtalálható. Bár sövényként is kihasználható, kulináris és gyógyító hatása kétségbevonhatatlan.
Meglehetősen igénytelen növény, jól fejlődik a napsütötte termőhelyeken, de részleges árnyékban is megél. Bámilyen talajtípus megfelelő a számára. A magassága ritkán haladja meg az 5 métert, de bokrosodhat akár 4 méterig is. A galagonyabokor tövisei a 7-8 cm-t is elérhetik. A galagonya termesztése és gondozása általában nem igényel túlzott odafigyelést, de a rendszeres gondozás és a megfelelő trágyázás segíthet a növény egészségének és termésállományának javításában.
Érdekessége, hogy évente kétszer virágzik, virágai aprók, rózsaszínű középpel és öt fehér szirmuk van. Belőlük fejlődik ki a mag, mely idővel élénkpiros színű, bogyós terméssé alakul. A galagonya termése ősszel érik be. Az érett terméseket óvatosan szedjük le, és tároljuk száraz, hűvös helyen. A bogyótermést a szív- és érrendszeri betegségek gyógyításában használják. A galagonya szabályozza a magas vérnyomást, serkenti a szívizom vérellátását, tágítja a szívkoszorúereket, és a szív működéséhez elengedhetetlen ásványi anyagokat tartalmazza. Magas A-, C- és E-vitamintartalma erős antioxidáns hatást is biztosít. (sz)