Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Annak ellenére, hogy a füge eredetileg mediterrán eredetű kerti gyümölcsünk, és ennek megfelelően sikeres termesztéséhez nálunk is a meleg, napfényes térségek a legalkalmasabbak, ma már a mi térségünkben főleg a háztáji kertekben is egyre biztonságosabban termeszthető. Termesztése nem bonyolult, a fagyvédelmen kívül nem követel különleges feltételeket.
Fagyvédelemre már a fajtaválasztáskor érdemes odafigyelni, mivel egyes fajtái nem jól tűrik a kemény teleket, ezért inkább a déli, fagytól védettebb termőhelyet válasszunk a számára. De még ilyen esetben is szükség van a téli takarása, hogy a telet károsodás nélkül átvészelje, és tavasszal mielőbb kihajtson, nyártól pedig bőven teremjen. A fügebokor nem szereti a hideget, főleg a jeget, ezért az ónos eső kifejezetten ártalmas számára. Ennek megelőzésére ősz végén kössük össze az ágait, szórjunk közéjük lehullott lombot, köré állogassunk kukorica- vagy napraforgószárat, nádat, de ne csomagoljuk be fóliával. Ha nem védjük a hideg fagyok ellen, mínusz 15 Celsius-fok alatt lefagynak az ágai, s bár ekkor is kihajt, csak jóval később, csak évek múlva hozhat termést.
Ha a tél folyamán nem fagy el, az első termései júliusban érnek be először., majd egy hónap múlva újabb hullámban várhatók érett termések. Ha hosszú napfényes őszi idő van, egyes fajták október közepén még harmadszor is teremnek.
A fügefajták közül a lila színű az amelyik a legjobban tűri a fagyot, erőteljes növekedése és fagyállósága miatt igen könnyű fának nevelni. Akár öt-hat méter magasra is megnő, az első termései pogácsa formájúak, és már júliusban beérnek. Egyik legértékesebb fajta, amely jól bírja a hazai telet takarás nélkül is. Korán termőre fordul. (sz)
