Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Az utóbbi évek növényvédelmi technológiájában egyre nagyobb szerepet kap a kalászosok és a kukorica fuzáriumos fertőzése elleni védekezés, amelynek fontosságát a kalászos gabonákra és a kukoricára is érvényben levő. EU-s irányelv is kiemeli, amely a legfontosabb fuzárium-toxinok maximális megengedett mennyiségét korlátozza (DON és ZEA ppm-értékek). Ezen határértékek felett a terményt nem lehet élelmiszer-ipari céllal felhasználni, és tiltott az ilyen tétel keverése vagy kémiai úton történő javítása takarmányozás céljából is. Az alábbiakban összefoglaljuk a fuzáriumos fertőzésekkel kapcsolatos szakmai információkat.
A fuzáriumfajok közül a kalászos gabonák és a kukorica esetében kiemelkedő jelentősége a Fusarium graminearum-nak van, amely – bizonyos környezeti feltételek megléte esetén – akár mindkét említett toxinnal mérgezheti az élelmiszer- és takarmány célú tételeket, súlyos köz- és állat-egészségügyi problémákat okozva. Ezen a ponton a kérdés már nem csupán gazdasági (mennyiségi kiesés, minőségi/beltartalmi romlás), hanem – mivel e toxinok a takarmánygyártás és az élelmiszer-feldolgozás folyamán is aktívak maradnak – súlyos állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatokat is jelentenek.
A fuzárium gombák széles körű elterjedtsége, esetenkénti tömeges felszaporodása és kártétele több okra vezethető vissza. Ezek egy része a gomba biológiájából adódik, másik részük a növénytermesztési gyakorlat sajátosságaiban keresendő. A korokozó valamennyi növényi részen, a vegetáció teljes időszakában, sőt még a tárolás alatt is aktív és szaporodóképes marad. Életmódjából (fakultatív parazita) adódóan mind az élő- mind az elpusztult növényi részeken képes fennmaradni és szaporodni. Fontos befolyásoló körülmény, hogy sok-tápnövényű (polifág) faj, tápnövényei között szerepel valamennyi kalászos gabona, valamint a kukorica is. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az utóbbi időben, különféle (gazdasági, talajkímélési, erózióvédelmi) okok miatt terjedőben vannak a redukált, forgatás nélküli, sekély talajművelési eljárások, amelyek nem forgatják le a fertőzött növényi maradványokat, lehetőséget adva ezzel az őszi kalászosok korai megfertőződésének.
Az ideihez hasonló időjárási körülmények meglehetősen ritkán fordulnak elő. A fertőzés kialakulást elősegítő kedvező környezeti feltételek a gyakori esőzések kedvező feltételeket teremtenek a fuzáriumgomba felszaporodáshoz. A felázott talaj, a feltörő bel- és talajvizek pedig sok helyen lehetetlenné teszik az optimális időben történő vegyszeres védekezést, illetve lényegesen csökkent az elvégzett védekezések amúgy sem hosszú (max. 14-21 nap) hatástartama.
A fuzáriumgombák elleni védekezés esetében elfogadott szakmai vélemény, hogy a kémiai kezelések hatásfoka nem mindig éri el a kalászosok levélbetegségei (lisztharmat, rozsdák, pirenofóra stb.) elleni védekezések hatásfokát. Ennek azon kívül, hogy a hatástartam nem fedi le a fertőzésveszély lehetséges fennállásának idejét, az is oka, hogy a kalász-fuzáriózis elleni védekezés technológiai és technikai követelményei jelentősen eltérnek a megszokott állománypermetezés követelményeitől.
Az esetek többségében a kezelések optimális ideje nem esik egybe a levélbetegségek elleni védekezés idejével, általában későbbi védekezési időpontot igényel. Ráadásul a célfelület nem a levélzet, hanem a kalász, és a kijuttatás célja nem a minél jobb penetráció és lefedettség, hanem a hatóanyagnak célzottan a kalászra juttatása. Ennek érdekében alkalmazzák pl. az előre és hátrafelé is szóró kétréses szórófejeket.
A fuzárium elleni védekezés módja és hatékonysága kérdésében, több, egymástól különbözó szakmai álláspont is létezik, amelyek alapvetően kétfajta álláspontot képviselnek. Az egyik a kémiai állománykezelésre, a közvetlen kalászvédelemre helyezi a hangsúlyt, kiemelve az egyes hatóanyagok (gyakran laboratóriumi, vagy mesterséges körülmények közötti) hatékonyságát, míg a másik a megoldás igazi kulcsának a következetesen végigvitt, a teljes termelési folyamatra (tárolásra is) kiterjedő magas szintű agronómiát tartja.
Mivel a fuzárium gombák mindenütt és mindenkor jelen vannak – kezdve a vetéstől az értékesítésre/feldolgozásra kitárolt terményig – kézenfekvő, hogy minden lehetséges fázisban azok visszaszorítására kell törekedni. Nincs olyan nagyüzemi módszer, amellyel a gabonaféléket (és a kukoricát) a fuzárium gombáktól meg lehetne szabadítani. A védelmet egyenlő mértékben fontos elemekből álló rendszerként célszerű felfogni. Felsorolva a legfontosabbakat: egészséges (alacsony fertőzöttségű) vetőmag, minőségi csávázás, helyes vetéssorrend, illetve az adott vetéssorrend esetleges hátrányait mérséklő technológia, vetési paraméterek megválasztása, talajművelés (a fertőzött növénymaradványok aláforgatása), növénytáplálás, megdőlés elleni védelem, gombák elleni levél- és kalászvédelem, rovarok elleni védelem úgy a szántóföldön, mint a tárolóban, terményvédelem, megfelelő tárolási körülmények.(sz- ikr)
