Az őszi olajrepcében tavasszal a termést nagymértékben veszélyeztető repcekárosítók elleni védekezés a sikeres termesztés egyik fontos feltétele. A repce rovarkártevők elleni tavaszi védelme 3 szakaszra osztható. Az első szakaszban főleg az ormányosok elleni védekezés a kártevők betelepedésének első hetében aktuális. Az ormányosok néhány napos „érési táplálkozás” után a megerősödött bogarak behelyezik petéiket a levélnyélbe vagy az induló szárba, és ezt követően már nincs ellenük védekezési lehetőség. Az időjárástól függő 1-3 hétig tartó betelepedést hosszabb tartamhatású rovarölővel ajánlott kezelni.
Ez a pár nappal később ébredő fénybogarak és becőormányosok ellen is hat, amíg azok a lepermetezett leveleken hámozgatnak, így a következő permetezés a bimbós korra, az új növényi részek rágásának kezdetére, a fénybogár bimbókártételének észlelési idejére időzíthető. A repcebecő-ormányos imágók március végén – április elején hagyják el telelőhelyüket. A kártevők 20 C°-on repülnek tömegesen. Petéiket április végén, május elején a 2-6 cm hosszúságú becőkbe rakják. A bimbós korban elvégzett kezelések nagymértékben csökkentik az egyedszámukat, de a virágzás során újra ellenőrizni kell a betelepedést. Ha 10 hálócsapással 10-20 imágót fogunk, akkor szükséges az újbóli védekezés. A repcebecő-gubacsszúnyog a repcebecő-ormányos által rágott lyukakba helyezi a tojásait. A gubacsszúnyog lárvák kártételének hatására a becők torzulnak, csavarodnak, és korán felnyílnak.
A fénybogarak leginkább bimbós állapotban károsítják a repcét, amikor táplálékul szolgáló pollen megszerzése közben a bimbókat megrágják, megsértik a porzókat és a bibét. A kártevő betelepedése 9-10 C°-os nappali hőmérsékleten indul meg, 13-15 C°-on tömegessé válik. A kártétel mértéke az imágók számától függ. A veszélyes egyedsűrűséget a következő módon állapíthatjuk meg: ha a bimbózás állapotában növényenként 2-4 imágót találunk, valamint ha a bimbók 10-15%-a már károsodott, és ha 10 hálócsapás során 40-80 imágót fogunk, akkor mindenképpen védekeznünk kell.
A védekezés időpontja a repce bimbós állapota. A felhasznált készítmények megválasztásánál figyelembe kell venni a bimbós állapot várható időtartamát. Korai betelepedés esetén célszerű hosszabb hatástartamú készítményeket alkalmazni, míg a virágzás-közeli időszakban, virágzáskor, illetve virágzó, gyomokkal fertőzött állományban alkalmazzunk méhkímélő szereket.
A második szakaszban a virágzás előtti permetezés sikerét a rovarölő szer azonnali mérgező hatása, vagyis az azonnali taglózó hatás, kisebb részben a penetráns (riasztó) mellékhatás határozza meg. Mivel napról napra egyre több virág nyílik ki, a fénybogarak és becőormányosok áttérnek az energiadúsabb, kedveltebb virágpor fogyasztására, így az újonnan betelepedő bogarak már nem érintkeznek a vegyszeres levelekkel, és egyre kevésbé táplálkoznak rajtuk. A virágzás alatti védekezések célja a repce-fénybogár lárváinak és a becőkárosítók (repcebecő-ormányos, repcebecő-gubacsszúnyog) kártételének megakadályozása.
Ezért a harmadik permetezés a már virágzó repcében gyakran csak későn megjelenő becőormányosok ellen irányul, mert ezek az első kötött becőkbe tojják petéiket. Záporos, változékony májusi időben a repce gubacsszúnyogjai is felszaporodnak, és a becőormányoshoz hasonlóan károsítanak. Ezt a permetezést légi úton vagy hidas traktorral lehet elvégeztetni. A fénybogár elleni védekezéshez hasonlóan itt is elsősorban a rovarölő szer taglózó hatására számítsunk. A piretroidok jó hatásának hosszú távú megőrzése céljából ennél a kezelésnél érdemes eltérő hatásmechanizmusú rovarölőt kombinálni, hogy a fénybogarak rezisztenciája még sokáig ne alakuljon ki. (sz-agrarch)