Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A hazai búzatermesztési technológiában hagyományosan nagy szerepe van a tavaszi nitrogén-fejtrágyázásnak. Jellemzően az első, február végi – március eleji szórás a meghatározó és a legnagyobb adagú, de fontos szerepe van a szárbainduláskori és a kalászoláskori N-kijuttatásnak is. Az őszi alaptrágyázással és az első fejtrágyázással összesen mintegy 70-90 kg nitrogén-hatóanyagot lehet kiszórni hektáronként. A búza számára optimális N-adag viszont – termőhelytől, fajtától függően – 120-150 kg/ha között van, ezért az optimális termés elérésének érdekében feltétlenül szükség van további nitrogén adagolására is.
A N-adag megosztása több szempontból is előnyös: egyrészt folyamatosan felvehető tápanyagokat biztosít, másrészt a megosztott adag lehetővé teszi, hogy rugalmasabban reagáljunk az időjárási körülmények változásaira.
A búza tápanyagfelvétele a bokrosodás végétől robbanásszerűen megugrik, és ez az aktív felvétel egészen a kalászolás végéig fennmarad. Ha ebben a hosszú időszakban nem áll rendelkezésére folyamatosan elegendő tápanyag, az terméskiesést fog eredményezni; éppen ezért a szárbainduláskori és a kalászoláskori fejtrágyázás feladata a folyamatos tápanyagfelvétel biztosítása. A javító minőségű búzánál különösen fontos, hogy még a kalászoláskor végzett trágyázásra is a várható termés alapján tonnánként legalább 5-10 kg nitrogén-hatóanyagot irányozzunk elő, mert csak ezáltal tudjuk biztosítani a szükséges magas fehérje- és sikértartalmat.
Az utóbbi években tapasztalt, túlzott mértékű őszi-téli csapadék több kérdést is felvet a búza tavaszi fejtrágyázásával kapcsolatosan. Egyrészt előfordult, hogy a táblák egy részén elmaradt az őszi alaptrágyázás, másrészről pedig nem szabad elfeledkezni a túlzott talajnedvesség által okozott tápanyag-veszteségről, ami elsősorban a talaj nitrogénkészletét érinti.
Elsősorban az olyan területeken, ahol elmaradt az őszi alaptrágyázás, érdemes megfontolni az NP- illetve NPK- műtrágyák tavaszi kijuttatását az első tavaszi fejtrágyázás során. Természetesen ez csak akkor célravezető, ha a választott műtrágyák vízoldható formában tartalmazzák a foszfort és a káliumot. Hazai és külföldi kísérleti eredmények egyaránt bizonyítják, hogy a tavaszi NP- és NPK-műtrágyázásnak köszönhetően 500-900 kg/ha terméstöbblet keletkezik a csak nitrogénnel történő fejtrágyázáshoz képest.
A másik, tápanyagellátással kapcsolatos fontos tény, amiről nem szabad elfeledkezni, a talaj víztartalmával kapcsolatos. Az olyan, vízzel telített talajokon, amelyek víztartalma meghaladja a 80%-ot, a denitrifikáló baktériumok tevékenysége kerül előtérbe. Ezek a nitrátot visszaalakítják légköri nitrogénné, ezzel jelentős, akár 8-15% veszteséget is okozhatnak. A folyamat 5°C felett indul meg, ezért enyhe télvégi időjárás és belvíz esetén feltétlenül számolnunk kell ezzel a nitrogén-veszteséggel, és a tavaszi műtrágyaadag meghatározásakor ezt figyelembe kell venni. (sz)
foto: Szilvássy
