A spenót és a sóska

Hasonlók, mégis különböznek

A legkorábban vethető zöldségfajták között a spenót és a sóska külsejükben egymáshoz hasonló zöldségnövények, de a termesztési feltételeik már különböznek egymástól.

A spenót gyakorlatilag minden ta­lajon, szinte minden kertben megterem. Termesztése három vetési időszakban is lehetséges, tavasszal, nyáron és ősszel. A legjobb eredményt a tavaszi vetéstől várhat­juk, a késő tavaszi és nyári vetések gyor­san magszárba mennek, a nyárvégiek és ősziek pedig gyakran kiszáradnak, vagy a korán be­köszönő hidegek miatt kevesebbet terem­nek. Házi kertekben, általában 25-30 cm-es sortávolságra vetjük, jó állapotban lévő, gyommentes területen megpróbálkozhatunk a sűrűbb vetéssel is, ilyenkor azonban szélesebb művelőutakat is ajánlott kihagyni. A vetés mélysége a talaj kötöttségétől függően 2-4 cm, a tőtávolság 3-5 cm. A magvak már 4 °C-os hőmérsékleten csírázni kezdenek, és a fiatal növények nem érzékenyek a kisebb talaj menti fagyokra sem. 10 m2 felület bevetéséhez meg­közelítőleg 2-3 dkg magra van szükség. A spenót sok nitrogént és káliumot igényel, ezért a műtrágyák közül a nitrogén- és kálitartalmúakra reagál kedvezően.

A sóska szaporítása már márciusban – ha a talajjal dolgozni lehet – megkezdhető. Vetésével, illetve kelésével azonban már több gond szokott lenni. Annak ellenére, hogy talajigénye átlagos, csak gondosan elő­készített, kellően megülepedett magágyba vethető. Ahol rosszabb a talaj szerkezete, ott inkább a tőosztás javasolt. Apró, olajos magja rendkívül nehe­zen csírázik, sokáig elfekszik, jó kelésre csak sekély, 1-2 cm mély vetésből számít­hatunk. A sóska vízigényes növény, főleg a csírázási időszakban igényli a rendszeres öntözést. Ugyanakkor ügyeljünk arra, hogy ne áztassuk el a talaját. Legjobb, ha óvatosan, permetező szórófejjel öntözzük, de semmiképpen ne erős vízsugárral. Van, aki pár alapos beöntözés után fóliával is letakarja a sóskaágyat, így a talaj nedvessége jobban fenntartható. 30-35 cm-re vet­ve jobban ápolható, könnyebben gyom­mentesen tartható. A kelésig a sorokat ta­nácsos pálcikával megjelölni, vagy közé gyorsan csírázó salátamagot keverni, így a lényegesen gyorsabban kelő gyomokat a sóska keléséig könnyen el tudjuk távolí­tani. 10 m2-re megközelítőleg 2-3 gramm ve­tőmagot számolhatunk. Nitrogénigénye az átlagosnál némileg magasabb, egyúttal a magnézium- és vastartalmú tápanyagpótlást is kedveli. A tavaszi vetésű sóska már nyár elején szedhető, a levelek szedésekor ügyeljünk arra, hogy a fiatal, ún. szívleveleket ne sértsük meg. A leszedett levelek csak rövid ideig eltarthatók, csak annyit szedjünk belőle, amit el tudunk fogyasztani. (sz)

foto: Szilvássy

 

 

About jogazda.com

Cikkajánló

Versenyképesség vs foglalkoztatottság

Úgy tűnik, és a jelek is egyelőre azt mutatják, hogy a szlovákiai zöldségtermesztés több mint …