Tápföld

A jó palánta kinevelésének egyik feltétele a jó szerkezetű, tápanyagokkal harmonikusan ellátott, fertőzésektől mentes palántaföld. Ezeknek a kritériumoknak legjobban a tőzegekből készített földek felelnek meg. A tőzegek megközelítőleg ideális levegő-szilárdfázis arányt biztosítanak a gyökerek számára. A nedvességet sokáig megtartják, így nem kell tartani attól, hogy a palánták gyorsan kiszáradnak. A kereskedelemben kapható tőzegeket származásuk szerint két csoportba oszthatjuk:

– síklápi vagy meszes tőzegek,

– fellápi vagy savanyú tőzegek, ezek az északi országokból importált, jobb szerkezetű tőzegek.

Tekintettel arra, hogy a tőzegek növényi tápanyagokban nagyon szegények, dúsításukról a kertészkedőknek valamilyen módon gondoskodni kell. Ez lassított hatású műtrágyák bekeverésével, folyamatos tápoldatozással, vagy a kétféle módszer kombinálásával lehetséges. Nem lehet viszont – a kis tömegű gyökérrögzítő közeg miatt (7×7; 8×8 vagy 10×10 cm-es tápkockák) – olyan mennyiségű, könnyen felvehető műtrágyával bekeveréskor úgy feltölteni, hogy az a palántaneveléshez szükséges teljes tápanyagszükségletet tartalmazza, mert kezdetben a gyökereket megégetné.

Egyszerűbb és elterjedtebb módszer az ún. „lassított hatású műtrágyák” használata. A kereskedelemben kapható, ilyen célra kifejlesztett tartós hatású vagy „retardált” műtrágyákat 1–1,5 kg/m3 mennyiségben bekeverik a tőzegbe, és szükség szerint esetleg más műtrágyákkal is kiegészítik. Kiegészítéshez elsősorban szuperfoszfát műtrágyát használnak, mert a tőzeg a foszfort erősen megköti, ugyanakkor a palántáknak súlyukhoz képest nagy a foszforigénye. Ezért a lassított műtrágyákon kívül további 2–4 kg/m3 szuperfoszfátot is célszerű kiegészítésként adni. (sz)