A sáfrány a világ legdrágább fűszere. A klímaváltozás kedvez neki, ezért nálunk is termeszthető.
A sáfrány, narancssárga színű és a sziglice nevű kék virág bibéjéből nyerik. Törökországból származik. Minden elültetett hagyma 4-5 virágot hoz. 5 kg friss vagy 1 kg szárított sáfrányhoz hozzávetőlegesen 70–80 ezer virágra van szükség.
A klímaváltozás kifejezetten kedvez neki. Előnyére válnak az egyre hosszabb, szárazabb és forróbb nyarak, mert nagyon fényigényes növény. Emellett kedveli a meszes, kötött talajt, de rengeteg gyomlálást és a termőföld folyamatos feljavítását is. Különösen október második feléig, amikor eljön a fővirágzás és a termés betakarításának az ideje.
A sáfrányhagymákat célszerű 10×10 cm-es rácsban ültetni, amelyet nagyjából 80 centiméterenként járósorokkal kell tagolni, hogy a növények könnyen hozzáférhetőek legyenek. Az ültetési mélység a hagyma méretétől függ. A 10 centis hagymákat 10–15 centi mélyre ültessük. Ha kötöttebb a talaj, akkor 5–7 centi is elég lehet. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a sáfrány a lazább, porhanyós talajt szereti, ezért a taposást kerülni kell.
A sáfrány ősszel növeszti hosszúkás, fűszerű leveleit, majd az ősz második felében és télen virágzik, ami, ha korábban, vagy évelő ágyásba vetjük, korábbra tolódik.
Tovább drágítja a fűszert, hogy csak kézzel lehet szedni és az időpontra is figyelni kell. Amikor virágzik, minden nap szedni kell, mert a fent hagyott virág másnapra elhervad. Annál jobb minőségű a sáfrány, minél frissebben szedték le. Ezért drágább, mint az arany.
A gyengébb minőségű fűszer grammja néhány dollárba kerül, de a jobb minőségű termés kilogrammjáért átlagosan 2–15 ezer dollárt is elkérhetnek a piacon.
Mire ügyeljünk vásárláskor?
A sáfrányt összezúzott por formában vagy szálakban árusítják. A legideálisabb, ha sáfrányszálakat vásárolunk, mert így rögtön észrevehető, ha nem eredeti árultak. A sáfrányos szeklicének ugyanis hasonló bibéi vannak, mint a sáfránynak, de ezek pirosabbak, hosszúkásabbak és egyáltalán nincs aromájuk.
(édenkert)