Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A komposzt készítésére a kertben keletkezett minden hulladék, növény- és szármaradvány, gyomok, fűkaszálék, faágak, konyhai hulladékok alkalmasak. Nem ajánlott viszont ételmaradékot, állati hulladékot belekeverni, és ne öntsük hozzá a használt olajt, zsírt sem. A tévhitekkel ellentétben a diófa és vadgesztenye levelét viszont nyugodtan bele lehet tenni, ugyanis a megfelelő komposztálás alatt lebomlanak bennük a más növények növekedésére káros anyagok. A tűlevelű fák lehullott levelei is komposztálhatók, ezek azonban savanyítják a komposztot, ezért ezekre feltétlenül mészport is kell szórni.
A komposztálásnak négy szakasza van. Az első, amely pár napig tart, ilyenkor a halomban a hőmérséklet 40 °C körül mozog. A második szakaszban, amikor a mikroorganizmusok elszaporodtak benne, a hőmérséklet 70–75 C fokra is felemelkedik. Ez a lebomlási szakasz 4-8 hétig tart. A harmadik szakaszban, amely két, vagy több hónapig is eltart, a hőmérséklet lecsökken, és kialakul a nyers komposzt. Az utolsó, negyedik szakaszban mintegy fél évig a nyers komposzt tovább érik.
A komposztálás levegő jelenlétében végbemenő, úgynevezett aerob bomlási folyamat, ezért biztosítani kell, hogy az összerakott komposztálandó anyag között elegendő levegő legyen. A lebontást különböző baktériumok, gombák, rovarok, földigiliszták végzik. Ezek a szervezeteknek a felszaporodásához és hatékony működéséhez szükséges, hogy a komposztálandó anyagban az alapvető elemek, a szén és a nitrogén (C:N) megfelelő arányban legyenek. Egyes fehérjében gazdag anyagok nagyon sok nitrogént tartalmaznak, ilyen pl. a zöld fű, a zöld gyomok, a zöldséghulladék. Kevesebb nitrogént tartalmaz a faforgács,a fűrészpor, a szalma, a gyümölcsfalevél. A komposzt készítése során a szerves alapú háztartási hulladékok mellett kihasználhatjuk a háziállatok trágyáját is. Itt főleg a baromfitrágya alkalmazásával jelentősen meggyorsíthatjuk a lassan lebomló anyagok komposztálását.
Az összegyűjtött komposztálandó anyagot a telepen kb. 30 cm vastagon szétterítjük. Fontos, hogy ez az anyag mindig nedves legyen, és mindig takarjuk le pár cm vastag földréteggel. A folyamat meggyorsítása érdekében szórhatunk rá trágyát, mészport is. A halmot folyamatosan rétegezzük, de, a tetejére mindig föld kerüljön, és ügyeljünk arra is, hogy az anyagok kellően nedvesek legyenek.
A komposzt készítésének egyik nagyon fontos szabálya, hogy a komposztálandó anyag megfelelő nedvességtartalmú legyen. A hangsúly a megfelelőn van, ugyanis a nagyon nedves anyag rothad, bűzlik, a száraz bepenészedik. Ugyanilyen fontos a lebomlásra szánt anyagokban a szén-nitrogén aránya. Ha kevés a nitrogéntartalmú anyag, akkor a komposzt nagyon nehezen, sokáig bomlik el. A komposzthalomban zajló folyamatokhoz levegőt kell biztosítani, amit átforgatással végzünk. Amikor a halomban csökkenni kezd a hőmérséklet, a komposzthalmot át kell forgatni. Ez ugyanis azt jelenti, hogy elfogyott benne a folyamatokhoz szükséges levegő, ezért át kell keverni. Fontos, hogy a komposztáló árnyékos hely legyen, legjobb valamilyen nagyobb lombos fa, esetleg bokor alatt, mellett, hogy, ne érje erős napfény. (sz-arch)
