Zöldségtermésztés

A rebarbara nálunk meglehetősen ritkán termesztett zöldségfajta, pedig igénytelensége és tulajdonságai alapján méltatlanul keveset szerepel az étrendi ajánlásokban. Ezt a zöldségnövényt, amely ásványi anyagokban és C-vitaminban gazdag, elsősorban levélnyeleinek fogyasztása céljából termesztik. Kerti termesztésére akár egy félárnyékos, enyhén nedves terület is alkalmas, de a telepítés előtt feltétlenül dolgozzunk bele a talajba nagyobb mennyiségű …

Az egészséges burgonyát pincében, kamrában, veremben egyaránt tárolhatjuk. Előtte azonban a héj teljes beparásodásáig (legalább 2 hétig) 15–18 C fok hőmérsékleten, levegős, szellős helyen kell tartani. Ez alatt beszáradnak a héj sérülései. Tárolásra a legkedvezőbb a 4–5 C fokos hőmérséklet, ennél alacsonyabb ne legyen, mert megfázik a burgonya. Ez már …

A fokhagymát tavasszal és ősszel is ültethetjük, ősszel szeptember végétől október végéig kerüljön a földbe. Általános szabály, hogy az őszi fokhagymát csak az őszi napéjegyenlőség után ajánlott elültetni. Alapelv az is, hogy ne ültessük olyan helyre, ahol az elmúlt években termesztettük, illetve gyökérzöldségek után sem tanácsos elvetni. Egyes ajánlások szerint …

A szeptember végén – október elején vethető áttelelő zöldségfélék közül a galambbegysaláta nálunk még nem nagyon elterjedt, pedig vitamin- és tápanyagtartalma kedvezőbb, mint a fejes salátáé. Jellemzője, hogy az áttelelő zöldségfajtákhoz hasonlóan a magjai már a vetés évében kihajtanak, meggyökeresednek, fejlődésnek indulnak, majd a téli fagyok alatt „hibernálódnak”, és az …

Nem kell lemondani a friss, saját termesztésű spenótról ősszel, vagy akár kora tavasszal sem, a magokat még szeptemberben is el lehet vetni, illetve ültetni a kertben. A spenótot már most szeptemberben elvethetjük, ha jövő tavasszal minél hamarabb be szeretnénk takarítani. Arra figyeljünk, hogy sekélyen helyezzük el a magokat a földbe, …

A fűszerpaprika termesztésének egyik legigényesebb fázisa a kézi szedés. A determinált és a fél-determinált fajtákat 1-2 alkalommal, a folytonos növekedésűeket 2-3 alkalommal szüretelik. A szedés időpontját a pirosra érett termések aránya (60-70 %), a feldolgozás és a tárolás módja határozza meg. Könnyebb leszedni a teljesen bepirosodott csüngő, mint a felálló …

A káposztafélék termesztése során főleg a háztájiban az őszi időszakban is gondot jelentenek a növényeket károsító, gyakran a termés teljes mértékű elértéktelenedését okozó rágásnyomok és ürülékcsomók, amelyeket a káposztalepke hernyói hagynak maguk után. A rágásnyomok egyéb fertőzéseknek is utat nyitnak, így gyakran az egész fej megrohad, elértéktelenedik. A kártevők elleni …

A torma kifejezetten alkalmazkodóképes évelő növény. A legkeményebb teleket és a nyári meleget is jól bírja. Fényigénye nem nagy. Még a félárnyékos helyen is terem. Vízigénye közepes, tápanyagigénye viszont nagy. A mélyrétegű, humuszos talajon fejlődnek hosszú és vastag rizomái. Házikertekben évelőként félárnyékos helyeken 4–5 évig termeszthető. Több ideig tartva egy …

A fészkesek családjába tartozó évelő növény, melyet fogyasztásra általában egyévesként termesztenek. Nálunk egyelőre még nem túlságosan elterjedt, de Nyugat- és Dél-Európában eléggé ismert és kedvelt zöldségnövény. Nagyon ízletes, tápanyagokban gazdag gyökerét, gyakran a spárga helyett is fogyasztják. Magas cukortartalma (12%) kellemes, édeskés ízt kölcsönöz neki. Gyökere igen gazdag ásványi sókban …

A hagyma termesztésének egyik módja a nyár végi vetéssel megalapozott úgynevezett áttelelő termesztés. Ennek során augusztus közepén vetjük el a hagymamagot, amelyet a következő év tavaszán tudunk majd korai termésként betakarítani, illetve később felhasználni. Az áttelelő hagyma termesztésében az elővetemény, a talaj előkészítése, a vetés, a tápanyagellátás, a növényvédelem és …