Kertészkedés

Nálunk egyelőre kevésbé ismert zöldségféle és kevesen fogyasztják. Annak ellenére, hogy a répából nemesítették ki, nem a gyökerét fogyasztják, hanem a húsos levélnyelét és levelét. Helyrevetéssel szaporítják, áprilistól május elejéig vethető. A magokat 30-50 cm-es sortávolságra, egymástól 5-10 cm-re vetjük. Kelés után a felhasználástól függően az állományt egyelni kell. Ha …

Az üzemi termelésben és a háztáji kertekben is napjainkban a korábbi betakarítás elősegítése érdekében a hagyományos melegágyi termesztés helyett a fóliák alkalmazása került előtérbe. S nemcsak a hagyományos vázszerkezetre felhúzott fóliasátor, hanem a korai vetésű szabadföldi növényekre felhúzott fátyolfólia vagy réselt fólia is sokat javíthat az egyes zöldségfélék koraiságán. A …

Az áfonya eredetileg vadon termő, mára ízletes asztali gyümölcs, mely hűtve jól tárolható és a fagyasztást is jól bírja. Kiváló lekvár, szörp, ivólé és bor is készíthető belőle. Tavaszi virágzása valamint őszi lombszíneződése is látványos, így dísznövényként vagy sövény kialakítására is alkalmas. Ehető termése alapján a kertben is jól nevelhető, …

A gyümölcsfák tavaszi kezelését a házi kertekben némileg bonyolítja, hogy általában több gyümölcsfajt és fajtát termesztünk, emiatt megtörténik, hogy a vegetáció alatt az egyik növény virágzása vagy érése a befolyásolja a másik fajta permetezését. Ezért az egész évi sikeres védekezés egyik fontos követelménye, hogy az alapvető kezelésnek számító lemosó permetezéseket …

– A vetés mélysége apró magok esetében 1-3 cm (sárgarépa, petrezselyem, hagyma, saláta), közepes magoknál 2–4 cm (uborka, retek, cékla, tök), nagy magvúaknál 4–6–7 cm (borsó, bab). A vörös- és lilahagyma valamint a fokhagyma „tavaszi” gerezdjei 4–6 cm mélyre duggathatók. A gyöngyhagyma vetésmélysége 5–7 cm, és kissé sűrű legyen, mert …

Előbb-utóbb a legkisebb növény is eléri azt a méretet, amikor már nem fejlődik tovább, a közepe kihal, és kénytelenek vagyunk szétosztani, ifjítani. A tőosztás a legegyszerűbb szaporítási mód, és minimális szabály betartásával új növényekhez juthatunk. A legtöbb növényt oszthatjuk ősszel is, de van egy pár, melyet csak tavasszal. Ne várjuk …

Számos haszonnövénynek a díszváltozatai is ismertek. Ilyenek például a díszkukoricák, a díszmákok, a díszlen, a díszsárgarépa stb. A csoport kimagasló tagjai a dísznapraforgók, melyek lehetnek egynyáriak és évelők. A legelterjedtebbek és legismertebbek az egynyári napraforgó díszváltozatai. Minden napraforgófaj őshazája Észak-Amerika. Egynyári napraforgó (Helianthusannuus) A mezőgazdasági termelésben ezt a fajt termesztik …

A magas ágyás egy talajszint felett elhelyezkedő, ebből kiemelkedő mesterségesen kialakított fából, téglából, esetenként műanyagból készült kerettel körbehatárolt termőhely, amelyet elsősorban a zöldségtermesztők használnak. A magas ágyást rendszerint komposzttal, földdel és trágyával töltjük fel, így megfelelő talajminőséget biztosítunk a növényeknek. A különféle, több rétegben elhelyezett szerves anyagok bomlása hőt termel, …

Palántázással és  helyrevetéssel is szaporítható A keresztesvirágúak családjába tartozó egyéves zöldségfajta jellemzője, hogy nem kedveli a nagy meleget, viszont a fagyot eléggé jól elviseli. Ajánlott tenyészhőmérséklete 16 °C.  Magja apró, ezermagtömege 0,8-1,2 gramm, csírázóképességét 4-5 évig megtartja. Palántázással és  helyrevetéssel is szaporítható. A korai és az áttelelő salátánál általában a palántázást, …

A petrezselyem a kétéves növények közé tartozik. Nem érzékeny a hidegre, ezért magját már márciusban is vethetjük. Kedveli a félárnyékos helyet, a humuszban és tápanyagban gazdag talajt. A friss trágyát azonban nem szereti. A magok igen vontatottan kelnek ki, ezért célszerű jelzőnövényként a hónapos retek magját keverni közé. A magok …