A nyári időszakban meglehetősen gyakori jelenség, hogy egyes növények termései általában nagyobb esők vagy erőteljes öntözés után megrepednek. Ennek oka, hogy a hosszabb ideig tartó szárazságban a növények sejtfalába faanyag (lignin) rakódik be. A sejtek elvesztik eredeti táguló képességüket, megkeményednek. Ha ezután hirtelen nagyobb mennyiségű vizet kapnak, eső vagy alapos …
Bővebben »3 egynyári virág, amely a balkonládában is jól mutat
Sok olyan egynyári dísznövény van, melyek nem csak kertbe ültetve mutatnak jól, de a balkonládában is remekül festenek. Mutatunk 3 dísznövényt, melyeket nem csak a virágágyásba érdemes ültetni, mert méretüknél fogva balkonládában is nevelhetők. Körömvirág A körömvirág egyike a legrégebben használt gyógynövényeknek és a legnépszerűbb dísznövényeknek. Magassága fajtától függően változik, …
Bővebben »A konzervuborka háztáji védelme
Nyári időszakban a paprika és a paradicsom mellett a háztáji kertek egyik legelterjedtebb növénye a konzervuborka. Általában állandó helyre vetéssel termesztik, de palántáról is nevelhető. Ennek főleg a rendkívül csapadékos időjárás esetén van jelentősége, mivel a vetések a májusi hideg idő és esők következtében nagyon sok helyen gyakran kivesznek. A …
Bővebben »Az őszi- és kajszibarack szedése
Az őszibarackot csak akkor vegyük le a fáról, ha már elérte a fajtajellegének megfelelő színt. A teljes éréshez ilyenkor már csak egy-két nap szükséges. A gyümölcsben végérvényesen ilyenkorra alakulnak ki a fajtára jellemző illat- és zamatanyagok. A teljes érés előtt általában csak akkor szedik le a termést, ha befőzésre használják, …
Bővebben »A szőlőt is öntözni kell
A szőlő melegkedvelő, mélyen gyökerező növény. Pontos mérések és számítások alapján megállapították, hogy egy szőlőtőke egyetlen nyári nap alatt a telephelytől függően 4–14 liter vizet fogyaszt. A teljes vegetációs időszak alatt ez hektáronként összesen 6 ezer köbmétert tesz ki. A kutatási eredmények is azt igazolják, hogy 10–15 tonnás hektárhozamok eléréséhez …
Bővebben »A fodros kel
A fodros kel a káposztafélék közé tartozik, jellegzetessége, hogy a levelei szabadon nőnek és nem képeznek fejeket. Kétnyári növény, a hideget jól tűri ( -10 oC-ig), így jól viseli a téli enyhébb fagyokat is . Második évben virágzik, majd magokat hoz. Különös alakú, aprón fodrozott, nagy színes levelei miatt díszzöldségként …
Bővebben »A kiflikrumpli
Hosszúkás alakú burgonyafajta, amit salátaburgonyának is neveznek, mivel a krumplisaláta készítésére ideális alapanyagot kínál. Gyorsan fő, de nem esik szét, és igen kellemes ízű. Általában sárga színű változatát termesztik, de lila színben is megtalálható. Állaga tömör, íze enyhén édeskés. Közepesen korai érésű (80–95 nap), gumója hosszúkás kifli alakú – nevét …
Bővebben »A lugasok metszése III.
A közös termőalap nélküli váltómetszés A jó kondícióban levő magas művelésű tőkében a karokból elég nagy számban keletkeznek fattyúhajtások. Ezekből is képezhetünk ugarcsapokat. Az eljárás előnye, hogy a karon nem képződnek többéves elágazódások, és nincs szükség nagy sebeket ejtő újításra, könnyebb a metszés. Hátránya, hogy a fattyúhajtások nem mindig jelennek …
Bővebben »A málnát éretten szüreteljük
A málnát csak teljesen éretten ajánlott betakarítani, mert nem utóérő, így a szedés után már nem érik be. Az érett gyümölcs viszont gyorsan túlérik, főleg ha a bokron hagyjuk, a bogyói szétesnek és lehullnak. Ajánlott, hogy a szedést lehetőleg reggel és minél hűvösebb időben végezzük. A szedés után a folyton …
Bővebben »A gyümölcsfák nyári szemzése
A nyár folyamán a háztájiban az egyik legfontosabb teendő a szemzés. A műveletnél, a megfelelő szemzőhajtás kiválasztása mellett (ezeket csak egészséges, bőven termő, lehetőleg több éven át megfigyelt fáról szedjük), döntő szerepe van az alany megválasztásának is. A gyümölcsfák szemzésének idejét általában az alany szerint határozzuk meg. Ezzel lehetőség nyílik …
Bővebben »