A konzervuborka háztáji védelme

Nyári időszakban a paprika és a paradicsom mellett a háztáji kertek egyik legelterjedtebb növénye a konzervuborka. Általában állandó helyre vetéssel termesztik, de palántáról is nevelhető. Ennek főleg a rendkívül csapadékos időjárás esetén van jelentősége, mivel a vetések a májusi hideg idő és esők következtében nagyon sok helyen gyakran kivesznek. A konzervuborka termesztéséhez ugyanakkor szükség van rendszeres öntözési lehetőségre. Szellős, gyorsan felmelegedő, jó tápanyagellátottságú talajt igényel. Ennek érdekében vetés vagy ültetés előtt négyzetméterenként legalább 5–8 kg érett szerves trágyát dolgoznak a talajba. A foszfort vetés előtt, a káliumot megosztva, vetés előtt és fejtrágyaként, a nitrogént csak fejtrágyaként, gyakori adagolással, lehetőleg oldat formájában adagolják. A foszfort a tenyészidő elején igényli nagyobb arányban az uborka, a káliumot az erőteljes hajtásnövekedés idején, a nitrogént pedig a termésképzés kezdetétől, egyenletesen. Síkművelés esetén 80–100 cm sortávolság, 15–30 cm tőtávolság és 3-4 cm ültetési mélység a megfelelő. A gyökérzete a 20–30 cm mély talajrétegben helyezkedik el, ezért kapáláskor ügyelni kell, nehogy megsértsék, és csak a könnyen felvehető vizet tudja hasznosítani. Kedveli a levegős talajt, ezért gyakran kell öntözni, ajánlott vízadagja 25–30 mm.

A tápanyagellátás szempontjából az egyik legérzékenyebb zöldségnövényről van szó. Gyökérrendszere nagy nedvességigényű, ugyanakkor nagyon érzékeny a levegőtlenségre. Sóérzékeny, klórérzékeny, és minden szermaradványra erősebben reagál az átlagnál. A termesztés sikerének szempontjából a jó nitrogén- és kálium-ellátás a meghatározó. Közepes termésmennyiségnél egy tonna termés neveléséhez 2-3 kg N, 1,5 kg P2O5, 4 kg K2O, 2 kg CaO és 0,5 kg MgO (négyzetméterenként 2-3 g N, 1,5 g P2O5, 4 g K2O és 0,5 g MgO) hatóanyagot használ fel. A tápanyagokat alaptrágyaként és fejtrágyaként ajánlott kijuttatni.

Növényvédelem tekintetében az uborka trópusi származása miatt hajlamos a gombás fertőzésekre, ezt az öntözés során is figyelembe kell venni (lehetőleg kerüljük a levelek öntözését). Kórokozói közül a lisztharmat és a peronoszpóra jelent fokozottabb veszélyt. Ellenük engedélyezett készítményekkel főleg megelőzően kell védekezni. Háztáji feltételek között egyszerű módszerekkel is védekezni lehet, pl. szódabikarbónás oldat permetezésével. A források szerint 4 liter vízben feloldanak 1 kanál szódabikarbónát, az oldathoz egy kanál étolajat és folyékony mosogatószert is adnak. A kezeléseket kétleveles állapottól a termésérésig 10 napos időközönként lehet alkalmazni.

Védekezésre tejes permetlé is bevethető, ebben az esetben a tej és víz aránya 1:6, más források szerint 1/3:2/3, ill.  4:6. Gombabetegségek ellen a rézgálic is alkalmazható, de túlzott töménysége miatt meszet is adagolnak hozzá.

A szódabikarbóna a rovarkártevők pl. tetvek ellen is hatékony. Fél liter vízben keverjünk össze 2-2 evőkanál ecetet, cukrot és szódabikarbónát, valamint mosogatószert. Előnye, hogy nincs kötelező várakozási idő, szedés közben is alkalmazható, de az oldatot ne permetezzük a virágokra és terméskezdeményekre. (sz)

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda februári száma

A Jó Gazda februári száma a tavaszi szezonkezdet előtt az időszerű tennivalókat összefoglalva kínál gyakorlti …