AM Agro Rastislavice – A kalászosok növényvédelmének időszerű kérdései

Június közepén az érsekújvári járásbeli Dögösön (Rastislavice) tartották meg az AM Agro és a Blumeria Consulting vegyszerforgalmazó  és tanácsadó cégek közös szakmai rendezvényét, amelyen a kalászos gabonafélék időszerű növényvédelmi kérdéseit tekintették át szakmai előadások és szántóföldi bemutató keretében a téma iránt érdeklődő gazdák.

Kamil Hudec  a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetem professzora előadásában a kalászos gabonafélék gombaölőszeres védelmének legfontosabb tényezőit taglalta részletesen. Bevezetőben összefoglalta a növényállományok időszerű állapotát, az ebben a szezonban leginkább fellépő problémákat, majd részletesen is ismertette az egyes gombás eredetű betegségek tüneteit, illetve az ellenük bevethető készítményeket. A növényállományok számára az idei év első felének időjárása az esetenkénti extrém eseteket kivéve átlagosnak minősíthető mind a hőmérséklet, mind pedig a csapadék szempontjából.  Ugyanakkor a kalászosokban megjelenő vetésfehérítő bogarak egyre komolyabb gondot jelentenek, mivel a megmaradó rovarölő szerek hatékonysága velük szemben nem eléggé hatékony. A növényvédelmi szakember a károkozók jelenlétének megállapítására gyakorlati tapasztalatok alapján az ún. „nadrág tesztet” ajánlotta. A bogarakkal fertőzött állományt bejárva ugyanis ezek nagy számban landolnak a nadrágunkon is, így ezzel az egyszerű módszerrel is megbizonyosodhatunk a jelenlétükről. Esetükben nincs más megoldás, mint hogy az állományokat rendszeresen ellenőrizni kell, és szükség esetén többször is védekezni ellenük. Elterjedésükben minden bizonnyal a rovarölő szerek egyes hatóanyagainak betiltása is szerepet játszott, az engedélyezett készítmények enyhébb hatékonysága miatt a termelőknek többször is kellett permetezniük. A vetésfehérítő bogarak mellett az állományokat újabban egyre többször károsítják a vadon élő állatok, amelyek elsősorban rágási károkkal okoznak növényvédelmi problémákat. A határszemlék során a szakemberek találkozhattak olyan állományokkal is, amelyek a növényvédő szerek, vagy a műtrágyák túladagolása miatt „megégtek”. Az előadó olyan esetet is említett, amely során egyetlen tank-mix keverékbe nyolc féle szert adagoltak. A helyenként kedvező csapadékviszonyok között az állományokban alkalmazott preemergens gyomirtószerek hatékonyságát a több csapadék felerősítette, s így az érzékenyebb fajtákra ugyancsak perzselő hatással voltak.

AM Villár Gábor és Kamil Hudec

Az őszi búza állományokban a gombás eredetű fertőzések közül a lisztharmat közepes fertőzési nyomással jelentkezett. A helmintoszpóriumos fertőzéseknek kezdetben alacsony volt a szintje, viszont várható az erőteljesebb fellépésük. Hasonló a helyzet a búza levélrozsda másnéven vörösrozsda fertőzések esetében. Ugyanakkor a búza sárgarozsda fertőzések egyre komolyabb veszélyt jelentenek az állományok egészségi állapotára és hozamképességére. A betegség jelentős mértékben van jelen az egyes térségekben, elterjedésének az idei év időjárási viszonyai is kedveztek, a gomba ugyanis szereti a kissé hűvösebb évjáratokat. Példa erre a hűvös és csapadékos 2014-es esztendő, amikor ez a fertőzés nagy károkat okozott. A búzatermelők számára ebben az esztendőben minden bizonnyal a búza szeptóriás fertőzése elleni hatékony védekezés is az egyik legfontosabb növényvédelmi teendő lesz. A fertőzés jelentős mértékben elterjedt, vélhetően az ugyancsak kedvező hűvösebb tavaszi időjárásnak is köszönhetően, amit az erős hajnali harmatok is támogattak. A növényvédelmi szakember elmondta, a szeptóriás és a helmintoszpóriumos tünetek megkülönböztetéséhez fontos a jellemző tünetek pontos ismerete és felmérése: míg a szeptóriás fertőzés esetében a barna foltokban fekete pontok találhatók, addig a helmintoszpórium tünetek ovális vagy négyszög alakú sárgás-barna foltok formájában jelentkeznek s többnyire nincsenek bennük fekete foltok. A búza sárgarozsa legjellemzőbb tünete a hirtelen megsárgult állomány, amely ellen ilyenkor már nagyon csekély a sikeres védekezés esélye. A fertőzésre való érzékenység fajtatulajdonság, de idén már a vele szemben ellenállónak tartott fajtáknál is megjelent. A betegség már nagyon korán felléphet a leveleken hosszabb sárga színű sávos elszíneződés formájában a levélerek mentén, amit az észlelés után azonnal kezelni ajánlott (akár a T1-es időpontban végzett fungicides permetezéssel), mivel ha a betegség már kifejlődött, nem lehet megállítani. Annak ellenére, hogy levélbetegségként tartják számon, közülük egyedüliként a kalászokra is átterjed, ezért könnyen összetéveszthető a fuzárium tüneteivel. Gyakran csak a tüzetes, minden részletre kiterjedő vizsgálat ad megbízható eredményt. A két fertőzés közötti szemmel látható jellemző különbség, hogy míg a kalászok narancssárga- sárga színű kifehéredése az egész kalászon érzékelhető, addig a fuzárium csupán a kalász egy részét fertőzi.

Az előadó által bemutatott elmúlt évtizedben tapasztalt növényegészségügyi  problémák adatainak összehasonlításából kiderült, hogy az erős fertőzési nyomások általában 10-15 évenkénti időszakokban jelentkeztek, a legfrissebb adatok azonban azt mutatják, hogy pl. a búza sárgarozsda esetében már 10 év után várható az erőteljes fellépésük, sőt a 2014-es fertőzési hullámhoz képest jóval agresszívabban is terjed. Szerencsére a rendelkezésre álló hatékony készítmények elsősorban preventív jelleggel történő kijuttatása által kézben tarthatók a problémák.

Az őszi árpák állapotfelméréséből megállapítható, hogy az állományokban fellépő növényvédelmi problémák jelentős részét a túl sűrű növényzet és egyes fajták érzékenysége okozza. A gombás fertőzések közül idén a lisztharmatból erős, a barnafoltosságból közepes fertőzési nyomás várható. A rinchospóriumos fertőzések korábban nem voltak jellemzők a dél-szlovákiai térségre, de a legutóbbi felmérések alapján már itt is megjelent. A tavaszi árpákban a lisztharmat és a barnafoltosság erős nyomással jelentkezik, egyúttal a ramulária is megjelent az állományokban, ami gombaölő szeres kezelésekkel jól kézben tartható. Tüneteiben hasonlít a barnafoltosság tüneteire, azzal a különbséggel, hogy a foltok itt többnyire csak a megtámadott levelek felszínén láthatók.

A szakemberek és a gyakorló agronómusok közt is visszatérő téma a növényvédelmi kezelések alkalmazásának időpontja. A kalászosokban a fungicides kezeléseket általában T1 és T2 termínusokban alkalmazzák, azzal az ajánlással, hogy kedvező évjárat esetén a T1-es kezelések kihagyhatók. De nem minden esztendőben, az ide évben mindenképpen ajánlott volt a korai permetezések alkalmazása.  A T1-es időpontban történő permetezés különösen az ősszel vetett tavaszi árpákban fontos, és lehetőleg a legkorábbi időpontban kell elvégezni.

Az agrártámogatások kérvényezési folyamatának bonyolultsága, az előírt követelmények betartása és a dokumentumok benyújtásával járó kötelezettségek nagyban bonyolítják és jelentősen megnehezítik az egyszerű gazdálkodók helyzetét. Ehhez kínál szakmai segítséget az ISAT cég, amely a mezőgazdasági termelőknek szánt információs technológiákat működtet és forgalmaz, amelyek moduljai lehetőséget nyújtanak a támogatásokkal kapcsolatos kérdések kezelésére. Az általuk összeállított programcsomag több modult is kínál, tájékoztatta a résztvevőket Miroslav Mráz, a cég képviselője. Az Agrocont program elsősorban az agronómiai információk kezelését szolgálja, ebbe beletartozik a vegyszerek és műtrágyák nyilvántartása valamint a dűlők jegyzéke (kniha honov), amit a támogatások kérvényezéséhez is csatolni kell. Ez a jegyzék tartalmazza a növényállományokkal bevetett parcellákat, az ugarolt területeket és az ún. biológia sávokat is. A Katasternet program modul  a gazdálkodó által művelt parcellák jegyzékét mutatja, amelyet a kifizetési ügynökségnek kell benyújtani. Tartalmaznia kell az ökosémákra vonatkozó adatokat, sőt a mézelő növények vetőmagjának vásárlásáról szóló szerződést is. A Podatelna programban a GPS alkalmazás segítségével a gazda képes pontosan berajzolni által művelt területeket, az egyes növényállományok és biosávok határait. Ezen kívül a gazdák számára lehetőség van az állattenyésztéssel és a gazdálkodással kapcsolatos információk kezelésére. A programok mobil telefonon is működnek. Előadásának második részében a dotációkkal kapcsolatos időszerű kérdéseket foglalta össze, amelyek még mindig foglalkoztatják a kérvényezőket. Többek között a biosávok és a nem produktív területek kijelölése és berajzolása mellett nem nyilvánvaló, hogy az árkok és a fasorok pl. milyen besorolásba kerülnek.  Sok kérdést vet fel az ugarok és a biosávok pontos meghatározása is.  Egyelőre az sem tisztázott teljesen, hogy a biosávokat állandó füves területekként (rétek, legelők) kell kezelni, ugyanakkor a mézelő növényeket nem ajánlott kaszálni. A tárca által kiadott erre a területre kiadott útmutatások viszont csak a kormányrendelet kiegészítői, ami az esetleges vitás kérdések eldöntésében problémákat okozhat. Ugyanakkor pozitívan értékelte az előadó az LPIS aktualizációját, amelynek alapján a gazdák kijavíthatják az esetleges hibás beadványaikat (többek között a vitás területekről készült felvételek csatolásával, amelyeket az ügynökség épít be a rendszerbe. A területi nyilvántartási rendszer szemafor jellegű ellenőrzést biztosít a támogatási kérvényekhez beadott igazolások és dokumentumok ellenőrzésében, ami zöld jelzés esetén az adatok egyezését jelenti, narancssárga szín olyan egyenetlenségeket jelöl, amelyek kijavíthatók, viszont a piros megálljt jelent a folyamatban, vagyis olyan adatokat, amelyek nem egyeznek a feltételekkel. Az említetteken kívül szóba került a deklarált területek módosításának a kérdése is, a csökkentés lehetséges, a bővítés azonban nem. Áthidaló megoldást 2 LPIS parcellára való felosztás jelenthet. Vis major esetekben lehetséges a termesztett növény cseréje. Fontos a rétek és legelők kaszálásának és legeltetésének sorrendje, kérdéses, melyik legyen az első művelet. Ilyen és még további nem egyértelműen értelmezhető megfogalmazást tartalmaznak a támogatási kérvények jelenlegi követelményei.

A szántóföldi bemutató a Blumeria Consulting kísérleti parcelláin zajlott, ahol a kalászosok gyomirtószeres és fungicides kezelésének javasolt változatait szemlélhették meg a jelenlevők. Villár Gábor, az AM Agro kereskedelmi igazgatója elmondta, hogy az elkülönített parcellákat 3 változatban az általuk forgalmazott készítményekkel kezelték. Gyomirtószeres kísérletekben az 1. változat az őszi permetezés eredményét mutatta, amelynek keretében a Dina 500 SC (hatóanyaga diflufenican) és Savvy (metsulfuron methyl) készítményekkel kezelték az állományt. Az őszi gyomirtószeres kezelés hatékonysága közismert, ma már nálunk is elterjedt a gyakorlatban, lévén ezek egyértelmű előnyöket kínálnak az állományok védelmében. Így a 2. változatban is őszi permetezéssel juttattak ki gyomirtószert, nevezetesen az Agility készítményt (chlorotoluron és diflufenican), amely főleg a fűféle és a kétszikű gyomok irtásában jeleskedik. A harmadik változatban tavaszi kijuttatással Flame Duo nevű készítménnyel (tribenuron-methyl és florasulam) kezelték az állományt. Mindhárom változat hatékonyságát tiszta gyommentes kísérleti parcellák igazolták.

A gombaölőszeres vizsgálatok esetében a megszokott kontroll mellett még egy, ún. innokulált, vagyis mesterségesen megfertőzött parcellasávot is elkülönítettek, amelyben levélgombákkal és  fuzáriummal egyértelműen fertőzött állományban figyelhették meg a szerek hatékonyságát. Az eredményeket a Blumeria Consulting szakemberei az egyes változatokban több alkalommal különböző  vegetációs fázisokban is kiértékelték. A fungicides kezeléseket T0, T1, T2 és T3-as időszakban végezték, a gombaölő szerek közül az Imperis (hatóanyagai fluxapyroxad és pyraclostrobin), a Baghira (tebuconazole és prothioconazole), az Aspire (metconazole), Powerdrive (prothioconazole) kerültek bevetésre az egyes változatokban. A növényállományok egészségi állapotát további kiegészítő készítményekkel is erősítették (Amcel, Asahi SL, Sammpi és Cupromix). Amint azt a vizsgálati eredmények is igazolták, az említett készítmények megfelelő hatást biztosítanak a kalászosok egészségi állapotának megőrzésében és a gombás eredetű megbetegedésekkel szemben.

A rendezvény végén a napjainkban egyre népszerűbbé váló drónok általi permetezések lehetőségeiről kaptak tájékoztatást és bemutatót a résztvevők. A nálunk jelenleg elérhető egyik legnagyobb T-30-as drón 6 karjával és az azokon elhelyezett 16 fúvókával  üzemszerűen 3 m magasságból 8 méteres sávszélességgel képes kijuttatni a permetező szert. Ugyanakkor, ahogy azt a bemutatón is hangsúlyozták, a jelenlegi jogszabályok szerint nálunk drónokkal csupán levéltrágyák, stimulálószerek és műtrágyák juttathatók ki az állományokba.  A fejlődés ezen a területen is rohamos ütemű, így várhatóan ezen a területen is elkerülhetetlen lesz a szabályok módosítása.

Kép és szöveg: szilvássy

 

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda júliusi száma

A Jó Gazda áprilisi száma az időszerű kerti tennivalók taglalása keretében összefoglalja a legmelegebb nyári hónapban esedékes …