Szermaradványmentes burgonyavédelem baktériumos és gombás betegségek ellen

A burgonya gazdaságos termesztésében nagy kihívást jelentenek az utóbbi években felmerülő vegyszerbetiltások, a levegő növekvő széndioxid-tartalma a globális felmelegedés árnyékában. Az éghajlati feltételek nem optimálisak. A kevés nyári csapadék és a gyakori hőségperiódusok miatt a burgonya vegetatív fejlődése hamar leáll, ezért öntözés nélkül a nyugat-európai termésszinteket hazánkban nem lehet elérni. A termesztés növényvédelmi színvonala nálunk térségenként is igen változó, melynek egyik oka az, hogy a szántóföldi növények közül talán a burgonyának van a legtöbb kórokozója.

A néhány éve hazánkban is megjelent karanténbetegség a baktériumos gyűrűs rothadás (Ralstonia solanacearum). Persze voltak itt a burgonyának baktériumos betegségei, mint a baktériumos szártő- és nedves rothadás, amit több baktérium okozhat (Erwinia carotovora, E. atroseptica, E. chrysanthemi), melynek két eltérő tünete van. A baktériumos szártőrothadás tipikus tünete a feketelábúság, amikor az alsó szárrészen hosszanti fekete csíkok, rothadó foltok alakulnak ki. A beteg szár a földből könnyen kihúzható. A betegségnek a csapadékos időjárás kedvez, a tünetek általában június közepén jelentkeznek.

A baktériumos gumórothadás főleg tárolás során jelentkezik. A gumók részben vagy teljesen rothadásnak indulnak, gyakran kásás péppé esnek szét. A beteg gumók kezdetben dohos szagúak, majd később bűzössé válik a rothadás. A betegség a szántóföldön, több különböző hatásmechanizmusú készítménnyel előzhető meg. Már az ültetésnél Trifenderrel kezelt gumót kell vetni. Később a vegetáció alatt Chitopron5%, illetve Cellarisz készítménnyel kell több kezelést is elvégezni, ami akadályozza a baktériumos fertőzés kialakulását.

Mindenki által jól ismert betegség a sugárgombás varasodás (Streptomyces scabies), mely hazánkban elsősorban a kistermelőknek okoz nagy problémát. A sugárgombás varasodás tünetei a gumó héján jelentkeznek. A varas foltok a szemölcsökből indulnak ki, melyek a gumó növekedésével egyre nagyobbakká válva felszakadoznak. Leggyakoribb a közönséges és a gödrös varasodás, míg a hálózatos varasodás ritkábban figyelhető meg. A kórokozó a laza szerkezetű homoktalajokat kedveli, de megél a kötöttebb talajokon is. Csak a talajban terjed, tároláskor már nem növekszik a varas folt. Fertőzési forrás a talaj és a vetőgumó. A betegség ellen csak gumócsávázással lehet közepes hatékonysággal védekezni Trifenderrel. A legfontosabb védekezési eljárás a vetésváltás és az egészséges vetőgumó használata.

A burgonya legfontosabb gombabetegsége, a burgonyavész (Phytophthora infestans) ellen csapadékos nyári időben szükséges a védekezés. E gombás betegség járványszerű fellépése teremtette meg a növényvédelmi kórtan tudományát a 19. század közepén. Különleges életmódja miatt az egyik legtöbbet kutatott kórokozó, s napjainkban is számos vizsgálat tárgya ez a gomba. Ennek oka, hogy a kórokozó biokémiai szempontból közelebb áll a növényekhez, mint a gombákhoz (sejtfala nem tartalmaz kitint, nincs szterolbioszintézis stb.).

A burgonyavész észlelési szintű megjelenésére minden évben számíthatunk, de száraz nyarakon érdemi kárt nem okoz. A csapadékos időben azonban gyakran epidémia lép fel, ami sok esetben kezelhetetlen problémát okoz nemcsak a burgonya-, hanem a paradicsom-termesztőknek is.Az első tünetek általában a burgonyasorok záródása után, kb. június közepén jelennek meg a korai fajtákon. A betegség a levelek szélétől kiinduló, kb. 1-2 cm nagyságú, vizenyős foltokat okoz. Nedves körülmények között a foltok gyorsan növekednek, és a fonákon világos színű penészgyep alakul ki, mely az ivartalan szaporító képletek (sporangiumok) tömege. A gomba számára nem kedvező száraz, meleg időben a vizenyős foltok barnán beszáradnak, és nem, vagy alig figyelhető meg a penészgyep kialakulása. A betegség a szárakat és a levélnyeleket is megtámadhatja, melyeken több cm hosszúságú, megnyúlt, sötét színű foltok képződnek. Ezek általában az epidémia kezdetén jelentkeznek, ezért korai felismerésük a sikeres védekezés záloga. Már preventíven kell Cellaris készítményt alkalmazni. és az első jelek megjelenésénél PlanTonic-ot használni CuproTonic-kal együtt. A száron a betegség tünetei erősödhetnek, de penészgyep ritkán alakul ki rajta. A szárfoltok fölötti levelek hervadnak, sárgulnak, ha erősebb a fertőzés, a szárrész könnyen eltörik. A betegség késői fertőzésnél a gumón is okozhat tüneteket, melyek szürkés, fényes foltok formájában jelennek meg. Később a folt barnás színűvé válik, míg a gumót kettévágva abban barnás elszíneződés figyelhető meg. A gumófertőzés a tárolóban folytatódhat, illetve követheti száraz korhadás vagy baktériumos nedves rothadás.

A burgonya alternáriás szárazfoltossága (Alternaria solani, A. alternata) a burgonyavészhez képest kisebb növényvédelmi problémát okoz. A leveleken elszórtan sötétbarna, ovális, koncentrikus foltok jelennek meg, általában a nyár közepén, melyek egyre nagyobb méretűvé válhatnak. A fertőzés következtében az idősebb levelek elpusztulnak. A gomba ritkán a gumókat is megfertőzheti, ezeken besüppedt, fekete korhadás látható. E betegség fellépését a burgonyavész ellen használt Cellaris vagy Folicit hatékonyan meggátolják, ezekkel védekezhetünk ellene.

A burgonyavész elleni védekezésnél az agrotechnikai és a kémiai védekezési módokat kell együttesen, integráltan alkalmazni, kiegészítve a fajtanemesítés legújabb eredményeivel. Bár a betegség ellen hazánkban jelenleg sok gombaölő készítmény engedélyezett, ennek ellenére a kórokozónak kedvező időjárási viszonyok mellett még a felkészült termelőknél is jelentős lomb- és gumókárosodás léphet fel, ráadásul még a vegyszermaradványok is ott maradnak a gumóban. Agrotechnikai védekezés, azaz a termesztés során a kultúrnövény számára minél kedvezőbb, míg a kórokozó számára kedvezőtlen környezetet alakítunk ki és tartunk fenn. Az agrotechnikai védekezéseknek nagyobb a jelentősége, mint gondolnánk, de önmagukban alkalmazva nem adnak elégséges védelmet a burgonyavésszel szemben. Az agrotechnikai védekezési lehetőségek általában a megelőzés szempontjából hasznosak, ezek fontosságát minden burgonyatermesztőnek ismernie kell.

    • Csak egészséges, fémzárolt vetőgumót ültessünk el. A sok éve utántermesztett vetőgumó jelentős mértékben fertőzött lehet. A belőlük fejlődött hajtásokon képződő sporangiumok nagy tömege korai járványt okozhat.
    • A 4–5 éves vetésváltást tartsuk meg. A kórokozó az előző évben termesztett burgonya hajtásmaradványain is áttelel.
    • Mélyfekvésű, vízállásos területre ne ültessünk burgonyát.
    • Az ültetést 8 °C-os talajhőmérsékletnél kezdjük, a sorokat az uralkodó szél irányába helyezzük, hogy a lombozat esőtől, harmattól hamarabb felszáradhasson.
    • A környéken található burgonya-árvakelést semmisítsük meg.
    • Harmonikus tápanyag-ellátottságra törekedjünk, kerüljük a túlzott nitrogén-adagolást.
    • Betakarítás előtt 3–5 héttel szártalanítsunk a megfelelő gumóparásodás céljából.

A kíméletes betakarítás után minél hamarabb végezzük el a válogatást, és csak leszárított gumót tároljunk be.

A helyes vegyszermentes védekezésnél tudni kell, hogy a ma köztermesztésben lévő burgonyafajták zöme fogékony a legfontosabb burgonyabetegségre, a burgonyavészre, ezért intenzív védekezés szükséges ellene. Az elmúlt 100 évben a kémiai védekezésben alkalmazható hatóanyagok száma megtöbbszöröződött. Az utolsó pár évben viszont jelentősen megnőtt a vegyszermentes termelés iránti igény. És itt merül fel a kérdés, hogyan kell ezt úgy csinálni, hogy ne legyen drága, mégis hatásos legyen. Már az ültetésnél el kell kezdeni a megelőzést. Trifenderrel csávázott gumókat ültessünk. A kibújt leveleket megelőzésként Chitopron 5% és Cellarisz készítménnyel kell kezelni, amelyek képesek speciális filmet kialakítani, és így védeni a növényt. Csapadékos időben PlanTonic mélyhatású szer és CuproTonic keverékét szükség szerint többször is használjuk. Drótférgek és egyéb talajlakó pondrók ellen SoilTonic G granulátumot még az ültetéssel együtt egyszerre juttassuk ki. Szedés előtt, augusztusban ismét PlanTonic E-vel kell beöntözni, hogy ne legyen kártétel a betakarítandó gumókon.

A védekezés időzítése

A burgonyavész ellen átlagos évjáratban általában elegendő két védekezés. Nem szabad azonban megvárni az első tüneteket, mert súlyos epidémia alakulhat ki. A további védekezéseket döntően az időjárás alakulása befolyásolja. A kórokozó hőoptimuma 16–22 °C között van, míg 28 °C felett a gomba inaktiválódik. A betegség járványszerű fellépésére akkor számíthatunk, ha a június havi csapadék összesen legalább 100–120 mm. Sorzáródás után, csapadékos júniusi időben mindenképpen prevenció szükséges. A fent említett kombinált hatóanyagú szereket a fertőzési viszonyoktól függően egy tenyészidőben 2–6 alkalommal szükséges kijuttatni. A gyakori júniusi esők lerövidítik a kijuttatott szerek hatástartamát, ezért járványveszélykor akár 7–8 naponta is szükséges védekezni. A készítmények gyógyító hatására ne alapozzunk!

(tamasek)

 

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda júniusi száma

Júniusban a háztáji kertekben már „nagyüzem” van, ebben a hónapban ugyanis a legtöbb zöldségféle az …