Kárpáti borzderes, az igénytelen szarvasmarha

A Kárpát-medencében ma élő szarvasmarhafajták közül a legkisebb termetű, ezért kevésbé félelmetes, ellentétben például a szilaj magyar szürkével. Őse a tőzegmarha, amelyet az ember már több mint háromezer éve háziasított. A fajtát a Kárpátokban előforduló szarvasmarhák (csopák, mokány, riska, keszeg, busa) és az alpesi borzderes fajtájú szarvasmarhák keresztezésével hozták létre. Hosszú évek során így alakult ki a mai fajtajellege. A kárpáti borzderes a Kárpát-medencében őshonos, ezért mindenképpen megérdemli a kiemelt figyelmet. Hasznosítási lehetősége, mint minden régi fajtánál, kettős, azaz a húsáért és a tejréért is tartható, sőt ezek a tulajdonságok egy harmadikkal is kiegészülnek, méghozzá az igavonással. A szarvasmarhák közül ez az egyetlen olyan fajta, amelyet erre a célra is lehet használni. Kárpátalja egyes falvaiban még a ma is sok helyen főleg ezért tartják. A mai napig gyakori közlekedési és szállítóeszköz a borzderesek által húzott szekér.

A rendkívüli időjárási viszontagságokkal szemben ellenálló, betegségekre nem fogékony, ridegtartásra kiválóan alkalmas, ezzel együtt jól tűri az istállós tartást is. A szarvasmarha igénytelensége persze nem azt jelenti, hogy a végletekig sanyargathatjuk ezt az állatot, a kárpáti borzderes szarvasmarha is meghálálja a gazda gondosságát. Mivel legfőképp ridegtartásra tenyésztették ki, a zárt istállótartás nagyban rontja a fajta ellenállóképességét, ezért az ilyen tartásmódot, ha egy mód van rá, kerüljük! A borzderes kistestű állat benyomását kelti a maga 110–135 cm-es  marmagasságával.

Színe a fajtára jellemzően nem egységes, barna és szürke szőrszálak keverékéből áll. Az állatok nagy része rigószájú, amely a száj és az orr körül húzódó fehér sávot jelenti. A tehenek átlagosan 350 kg-ot nyomnak. A bikák ennél jóval robusztusabbak, elérik a 600 kg-ot is. Családi gazdaságokban, háztájiban előszeretettel használják ezt a fajtát, főleg a könnyen kezelhetősége és igénytelensége miatt. Tej- és húshasznú segítséget nyújt a vidéken élők ellátásában. A kárpáti borzderes a szépen tejelő fajták közé tartozik. Teje magasabb zsír- és fehérjetartalmat, de kisebb tejmennyiséget jelent a szarvasmarhafajták között. Legeltetéssel, kiegészítő takarmány nélkül, erősen aszályos évben a tehenek átlagosan napi 10 liter tejet adtak, azonban a háznál, istállóban, kiegészítő takarmányon tartott állatok tejhozama eléri a napi 20 litert. A kárpáti borzderes teje sajtkészítésre kiválóan alkalmas. A kárpáti borzderes program jó lehetőség arra, hogy ezt az eltűnőben levő fajtát megőrizzük, és mivel a fajta kiválóan alkalmas erre, a háztáji tartás újbóli fellendítésének is fontos eszköze lehet. A fajta rendkívül ellenálló szervezetű, több magasságban is legel és a legelőn található növények között kevésbé válogat. Kifejezetten szereti például a kökényt, vagy a héjakút mácsonyát. A többi fajtával ellentétben a fajta hasznos élettartama meglehetősen magas, megközelítheti, sőt túl is szárnyalhatja a 20 évet. A borzderes paramétereit figyelembe véve elgondolkodtató a fajta esetleges felvidéki tartása és tenyésztése, amely sok szempontból segítene a háztáji tehéntartás áldatlan helyzetén. (ps)

-pint-