A rendszerváltás utáni átmeneti időszakban nagyon sok vidéken élő ember élt az akkor adott lehetőséggel, hogy a saját földjén saját munkával biztosítsa a saját családja megélhetését, jövőjét. Azóta kétségtelenül megritkult a számuk, de még mindig sokan vannak, akik következetesen ragaszkodnak a saját gazdaságukhoz, és próbálnak helytállni az egyre gyorsuló és keményedő versenyfutásban.
Ilyen családi gazdaságot működtetnek Balonyban Both Józsefék, akik esetében immár három generáció közös erőfeszítése viszi előre a szekeret, amelyet 1998-ban az édesapa id. Both József indított, azzal a szilárd elhatározásával, hogy a rendszerváltás utáni időszakban végre ő is a saját lábára álljon. Induláskor mintegy 5 hektár termőföldje volt, amelyen az első esztendőben 2 ha-on burgonyát a többin pedig gabonát termesztett. A munkában és a gazdaság körüli egyéb teendőkben fia, aki szintén József, segédkezett. Így nem is volt kérdés, hogy ő is ezen a pályán folytassa, miután a mezőgazdasági szakvégzettséget is megszerezte. Sőt, az ő fia, aki ugyancsak József, de a Máté keresztnevet is megkapta, ma már szintén kiveszi a részét a munkákból, noha még csak az első évfolyamot végzi a dunaszerdahelyi vidékfejlesztési (korábban mezőgazdasági) szakiskolában. Magabiztosan állítja, hogy az apja és nagyapja mellett már kiskora óta örömmel végezte az apró-cseprő tennivalókat, élvezte, hogy a gépek közelében lehet, hogy ellesse működésük titkait, amik iránt kifejezetten érdeklődött. De a háziállatokkal való foglalkozás is kedvenc elfoglaltságai közé tartozik, habár jelenleg csak hobbi szinten foglalkozik velük. Ötödikes kora óta tudatosan készült erre a pályára. Jelenleg az említett szakiskola farmerképző osztályában igyekszik megszerezni a szükséges elméleti alapokat és gyakorlatilag kihasználható ismereteket. A legifjabb Both József Máté már tudja, és vállalja, hogy az ő sorsa ugyancsak a családi gazdasághoz kötődik majd. „Szeretném folytatni azt a munkát, amit a felmenőim, nagyapám és édesapám elkezdtek, továbbvinni és fejleszteni a gazdaságot, hogy továbbra is meg tudjunk állni a saját lábunkon. Jó lenne a művelt termőterületet is bővíteni, de tisztában vagyunk azzal, hogy napjainkban főleg a mi térségünkben a földhöz jutás, illetve bérlés kérdése enyhén szólva is problematikus. Ugyanakkor úgy gondolom, minden szakmának és munkának megvan a maga szépsége és nehézsége, ezeket el kell fogadni”, foglalta össze a véleményét a család legifjabb sarja.
„Családi gazdaságunk a közös munkán alapszik, stabil alapokon nyugszik, amit igyekszünk folyamatosan építeni, fejleszteni – tette hozza az apja, ifj. Both József. – A 2010-es évek elejére már elértük azt a műszaki szintet, hogy elmondhatjuk, gépparkunk megfelelően fejlett, amellyel a jelenlegi mintegy 70 hektáros termőterületünket gond nélkül el meg tudjuk művelni, el tudjuk látni, sőt igény esetén szolgáltatások formájában más gazdáknak is segíteni tudunk. A gépparkunk szolgáltatásai mellet a termelés során felmerülő egyéb problémákra is válaszokat, tanácsokat adunk, illetve ezek gyakorlati megoldásaiból is ki tudjuk venni a részünket. Beleértve a növényvédelemmel kapcsolatos kérdések kezelését, illetve a napjainkban már szinte kötelező szintű precíziós vetést és tápanyagpótlást is, ami a jelenlegi alapanyag-árak mellett létszükséglet a gazdák számára”.
A digitalizációs technológiák és műholdak által vezérelt gépek és berendezések kihasználása napjainkban már nemcsak a nagyüzemek kiváltsága, ezek a kisebb gazdák számára is elérhetők. Ifj. Both József úgy véli, a vetőmagok, műtrágyák, vegyszerek és egyéb bemeneti alapanyagok jelenlegi árszintjén már mindenkinek érdemes megfontolni, hogy mit visz a vámon, illetve mit hoz a réven a pontos, másnéven precíziós technológia alkalmazása. A GPS vezérlésű precíziós vetőgépek pazarlás nélkül, pontosan a meghatározott mennyiségben és sűrűségben teszik le a földbe a vetőmagokat, a növények számára optimális szinten adagolt tápanyag és vegyszer nemcsak megtakarítást jelent, hanem az állományok optimális fejlődését is elősegíti. A kérdés, hogy nálunk szükséges-e, hogy mindenkinek saját gépe, berendezése legyen. A fejlett országokban ugyanis ezeket a munkákat leggyakrabban szolgáltatások formájában rendelik meg és végeztetik el a gazdák.
A hogyan tovább kérdései, a továbbra is biztonságos és jövedelmező gazdálkodás fenntartása természetesen őket is nemcsak napi, hanem távlati szinten is foglalkoztatja. A fejlődéshez és a növekedéshez szükséges területbővítés nehézségei, a földhöz jutás bizonytalansága inkább arra kéne, hogy ösztönözze a kisebb gazdákat is, hogy összefogjanak és egymás lehetőségeit kölcsönösen kihasználva próbálják tartani a lépést a versenytársakkal, véli ifj. Both József.
„A mi gazdaságunk például ma már gépekkel és berendezésekkel jól felszerelt vállalkozás, amely a környékünkön tevékenykedő kisgazdák számára számtalan szolgáltatást tud/tudna elvégezni. Kezdve az alapanyagok beszerzésétől a termés betakarításáig. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy van benne lehetőség, amit néhány gazda partnerük már ki is használ, s vélhetően elégedett az általunk nyújtott szolgáltatásokkal. Máskülönben nem tartanák fenn a kapcsolatot. Az együttműködésben további lehetőségek is kínálkoznak. A jelenlegi támogatás-kérvényezési rendszer egyértelműen a digitalizáció és az elektronikus kommunikáció irányába fejlődik, mégpedig meglehetősen rohamos ütemben. Okkal várható, hogy a támogatási kérvényeket és a szükséges igazolásokat már csak elektronikus úton lehet majd benyújtani – hiszen a meghatározó részük már jelenleg is így kerül beadásra. Nyilvánvaló, hogy az 5-10 hektáros kisgazdáknak nincs elég idejük arra, hogy a munkájuk mellett ezzel is naprakészen foglalkozzanak. Ifj. Both József úgy véli, hogy az ezen a területen szerzett korábbi tapasztalatainkat szintén jól ki tudnák használni az együttműködések során.
A drónok alkalmazása ugyancsak újabb lehetőségeket vet fel. Mivel saját drónnal rendelkeznek, az általa készített felvételek kiértékelésével pontosan fel tudják mérni egy-egy parcella adottságait, hátrányait, esetenként ki tudják mutatni a különböző természeti csapások következményeit, a belvizek vagy a jégesők okozta károkat stb.
Id. Both József úgy véli, a gazdáknak folyósított támogatások jelenlegi rendszerében még mindig túl sok a főleg adminisztratív követelmény. Szerinte nem pénzt kellene kínálni a fiatal gazdáknak, hanem földet, hogy azon termelni, gazdálkodni tudjanak, és ott mutassák meg, hogy mire képesek. Ne a dotációkért való versengésben kelljen bizonyítaniuk a rátermettségüket, hanem a munkájukkal, illetve annak eredményeivel, sommázta a véleményét. Ebben egyetértettünk.
Kép és szöveg: szilvássy