1. kép

Gyapottok-bagolylepke és zöld vándorpoloska

A gyapottok-bagolylepkében és a zöld vándorpoloskában az a közös, hogy mindkettő az utóbbi meleg években károsít. Nem őshonos fajok, nincs nálunk természetes ellenségük. A hideg, fagyos időjárást nem bírják, de a meleg telek nagyon kedveznek nekik. Azért fontos foglalkozni velük, mivel a mezőgazdaságban igen veszélyes, nagy károkat okozó kártevők, mindkettő a növény generatív részét, virágát, termését pusztítja. Az idei tél jóval melegebb az átlagosnál, ezért feltételezhető, hogy a károsításuk idén is jelentős lesz.

A gyapottok-bagolylepke (mora bavlníková – Helicoverpa armigera) nálunk 16-17 évvel ezelőtt kezdet károkat okozni. Először csak a nyár végén, augusztusban és szeptemberben találkoztunk a hernyókkal a paprikán, a paradicsomon, a dohány termésén. Vándor faj, Európa délebbi részeiről ideröpült egyedek hernyói kerültek ide. Az egyre melegebb telek teszik lehetővé, hogy már nálunk is át tud telelni, ezért kártételével egyre korábban találkozunk. Egy lepke akár 1000 tojást is lerak, több mint 120 tápnövénye ismert, nálunk a legnagyobb károkat a kukoricán (1. kép), a paprikán (2. kép), a borsón, a paradicsomon (3. kép) okozza, de a szőlőn is megtalálták, és a dísznövényeken is károkat okoz (4-5. kép).

1. kép
2. kép
3. kép
4. kép
5. kép

A kárt a lárvák okozzák, megrágják, és az ürülékükkel szennyezik a növényt. Mindig a növény szaporítószerveit – a bimbót, a virágot, a termést – eszik, ezért a lepkék a virágzó, termő növényeket látogatják. A kárt növeli, hogy a rágás helyén gombák, baktériumok fertőzik a termést. A védekezés azért nehéz, mivel a hernyók a növényrészekbe furakodnak, ahol a vegyszerek nem érik el őket. A védekezésben a legfontosabb a rajzás figyelése, erre feromoncsapdákat kell használni. A rajzáscsúcs után, szinte rögtön, a 2.vagy a 3. napon kell vegyszerezni. Ilyenkor a kis lárvák még a növényfelületén vannak, és a vegyszerre is ilyenkor a legérzékenyebbek. Mivel a rajzás és a lárvakelés hosszan elhúzódik, többszöri permetezés szükséges. Amikor már befurakodtak a termésbe – a paprikába, a kukorica-, a borsókalászba – a permetezés már hatástalan.

A védekezés nehéz és sok figyelmet igényel. Nálunk csak egy vegyszert, a Bacillus thuringiensist tartalmazó Lepinox Plus biokészítményt regisztrálták, ezért a hernyók ellen regisztrált szerek alkalmazhatók. A hatóanyagok alapján számításba jöhet még: indixakarb: Steward, Explicit Plus, klórantraniliprol: Ampligo, Coragen 20 SC,Vesticor, Voliam, és a piretroid készítmények.

A zöld vándorpoloska (bzdocha rajčiaková – Nezara viridula) a 2000-esévek elején telepedett be Közép-Európába, és jelentős gazdasági károkat okozott. Sok tápnövénye van, a világban a legnagyobb károkat a lóbabon, a szóján, a gyapoton, a paradicsomon és a gabonaféléken okozza. Nagyon szembetűnő a károsítása a csemegekukoricán (6. kép), a gyümölcsökön (7. kép), a babon (8. kép) és a dísznövényeken is. A kifejlett egyed torán 5 fehér pont (a három középső erősebben) látható (9. kép), ezzel lehet megkülönböztetni a nálunk őshonos zöld bogyómászó poloskától. A kifejlett egyedek ősszel telelőhelyet keresnek, gazdasági épületekben, repedésekben, avarban stb. Az első nemzedék népessége az áttelelés sikerességétől függ. Eddig nálunk a második generáció volt népesebb, ezért kártékonyabb, mivel a betakarítás idején a védekezés is nehezebb az élelmezési várakozási idő betartása miatt.

6. kép
7. kép
8. kép
9. kép

A déli, mediterrán országokban akár 4 generációja is lehet, nálunk egyelőre két generációja fejlődik ki. 5 lárvastádiuma van, az első a kikelés után egy csomóban marad, narancsos színűek, és még nem táplálkoznak. Mindegyik stádiumban más színezetűek, a mozgásuk egyre intenzívebb. Védekezni a fiatal, még együtt levő lárvák ellen kell, ilyenkor még érzékenyebbek a vegyszerekre. Szúró-szívó szájszervük van, a szúrás helyén a növényi szövetek elfolyósodnak, ezt szívogatják. A növény ezen a helyen elszíneződik, sárgul, barnul, rothad, esetleg megkeményedik, nem érik be.

Ugyanúgy, mint az előző kártevő ellen, ez ellen sincs málunk regisztrált vegyszer. Az ajánlott hatóanyagok alapján hatásosak lehetnek:acetamiprid: Mospilan 20 SP, Aceptir 200 SE, Apis 200 SE, Carmadine,Gazelle, és a Yori, cipermetrin: Belem 0,8 MG, Cyperkill Max, Cythrin Max, Rafan Max, Scatto, Supersect Max,lambda-cihalotrin: Karate Zeon 5 CS, és Ampligo.

Mivel konkrétan egyik kártevő ellen sincs Szlovákiában bejegyzett vegyszer, a fent felsorolt szereket arra a növényre lehet használni, amelyekre regisztrálták őket, olyan koncentrációban, amilyen a használati utasításban jegyzett kártevőre ajánlott, és aki köteles a vegyszerhasználatról nyilvántartást vezetni, oda az utasításban szereplő kártevő nevét kell feltüntetni. Az egészségügyi várakozási időt mindig szigorúan be kell tartani!

Kép és szöveg: Sedliakné György Ilona

 

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda decemberi száma

Noha a téli időszakban kevesebb a konkrét gyakorlati teendő a kertekben, a Jó Gazda decemberi …