Gombák és baktériumok szerepe nemcsak a palántanevelésben

Napjainkban a gyakorló kertészek is egyre inkább tudatosítják, hogy nemcsak a szántóföldeken, hanem a háztáji kertekben is egyre több gond van a talajok minőségével, s ennek következtében többek között a palántaneveléssel is. Nyilvánvaló, hogy vége a régi szép időknek, mikor az erdei földbe vetették a szaporításra, kiültetésre szánt vetőmagokat. Most a steril termőközegbe való vetés a meghatározó, aminek ugyan van logikája, de azzal az elképzeléssel, hogy „annyi műtrágyát juttatunk ki, amennyit csak akarunk” már nem biztos, hogy sikeres a termesztés. Úgy tűnik, a nagy igyekezetben valahogy figyelmen kívül hagytuk, hogy korábban az erdei talajjal rengeteg gombát és baktériumot is hoztunk közvetlenül az erdőből, ami a növények fejlődése számára szükséges természetes környezetet biztosította.

Felmerül a kérdés, vajon miért nem használjuk ki ezeket a földalatti szövetségeseinket, amelyek segítséget nyújtanak a tápanyagok felvételében, sőt átvitt értelemben még a klímaválság problémáinak kezelésében is. Ma már tudjuk, hogy a nemrégiben felfedezett, földalatti gombahálózatok hatásai páratlanok. Végülis ők voltak az elsők, akik több milliárd évvel ezelőtt kiléptek az óceánokból, és segítették a növényeket a szárazföldön megtelepedni. Ők segítették a kövek gyorsabb szétmállását. Most újra felfedeztük őket…

• A talajban több billió kilométernyi földalatti gombahálózat létezik, amelyek közös nevezője a micélium (és mindannyian a növényekhez kapcsolódnak).
• Ezek a gombafonalak fontosak az információk és a tápanyagok szállításában, a „lakótársaik“, azaz a növények gyógyításában és a víz talajban való megtartásában. Ugyanakkor az intenzív gazdálkodás hatásainak következtében is eddig csak pusztítottuk őket, ma már nagyon veszélyeztetettek, és akkut hiányban vannak a talajainkban.

Ezek a szerteágazó gombahálózatok létfontosságúak a talaj számára. A tudósok rámutattak arra, hogy ezek a gombák a hálózataikon keresztül a növények számára információkat és táplálékot szállítanak. Ráadásul már azt is tudják, hogy a növényzet, például a fák, hatékonyan kommunikálnak a segítségükkel. Fontos tehát, hogy a kertjeinkbe a talajba kijuttatva felszaporítsuk őket, megóvjuk a károsodástól, és nem utolsósorban ezzel is segítsük a szén-dioxid felvevő és -tároló képességük javítását. Ennek fontos jelentősége van, főleg most, abban az időszakban, amikor nagy gondot okoz a levegőben lévő CO₂ mennyisége.

Hogyan segíthet egy kertész ilyen helyzetben? Úgy, hogy a vetés után az első öntözés során a Trichoderma asperellum tartalmú Trifender készítményt fogja használni, amely a benne levő gomba révén segíti a növények harmadlagos gyökereinek (gyökérszőröcskék) kialakulását. Egyúttal felveszi a versenyt a gyökerek körül élő káros gombákkal a térfoglalásban. A későbbi ismételt emlékeztető öntözések több millió kilométernyi föld alatti gombahálózat létrehozását segítik elő. A természet/talaj számára azért is rendkívül fontosak, mivel a szén segítségével hálózatot hoznak létre a talajban, amelyek a növények gyökereihez kapcsolódnak. A hálózatok ezután „élő autópályákként” működnek, a növények gyökereiből származó szén-dioxidot tápanyagokra cserélik, így kereskednek. A Trifenderben található Trichoderma asperellum mikorrhiza gomba például a növények foszforszükségletének akár 80%-át is biztosítja.

Annak ellenére, hogy a talajban levő gombahálózatok hatalmasak, az emberek ritkán szentelnek nekik figyelmet. Miközben egyre jobban fejlődik és terjed a mezőgazdasági termelés, egyúttal az urbanizáció hatására a környezet napról napra szennyezettebb lesz. A világ számos pontján vízhiány van, a klímaváltozás következményei is egyre több gondot okoznak. Ebben a helyzetben lényeges felismerés, hogy a mikorrhiza gombák képesek a növények gyökereihez kapcsolódni, folyamatosan növekedni és így segíteni a fejlődésüket. A Trifenderben található mikorrhiza gomba alkalmazása után a gyökérrendszer erőteljesen fejlődik, így a növény távolabbi helyekről is képes tápanyaghoz és vízhez jutni. Ily módon akár nagyságrendileg több tápanyaghoz jut. Egyúttal védve van a káros gombáktól is, amelyeket ez a hasznos gomba nem enged a gyökerek közelébe. A tudósok óriási kihívást látnak ebben a növények és gombák közötti hatékony együttműködésben, mivel életünk függ a talajtól. Ha pedig meg akarjuk védeni, akkor elengedhetetlen a föld alatti gombahálózatok védelme.

A talajban fontos szövetségeseink bújnak meg, akiket támogatnunk kell, még akkor is, ha csak háztáji körülmények között gazdáélkodunk. Fel kell ismernünk, hogy a gombák nélkülözhetetlenek a talajszerkezet megtartásához – javításához, a talaj termékenységének növeléséhez és fenntartásához, de a globális szénciklushoz is. A tudósok kimutatták, hogy a jól működő mikorrhiza gombahálózatokkal rendelkező ökoszisztémák, mint például a Trifenderrel kezeltek, nyolcszor több szenet tárolnak, mint az ilyen hálózatok nélküli ökoszisztémák. A gombahálózatokban évente több milliárd tonna szén-dioxid áramlik és kötődik meg.

Lábunk alatt egy szövetséges rejtőzik, amely segíthet a növényeken vízhiány, a betegségek és a nehezen hozzáférhető tápanyagok felvételében, nem beszélve a klímaváltozás következményeinek mérsékléséről. Ezért segítsünk a talajon, a növényeken és magunkon is, amíg nem késő. www.biotomal.sk