Fohász helyett

Az ötven felettiek korosztálya még bizonyára emlékszik Kovács Kati, Add már, uram az esőtcímű slágerére, amelyben a forró nyárban felüdülést jelentő esőért fohászkodott.  Nos, azóta ugyan sok víz leesett és elfolyt a Dunán (is), de nyilvánvaló, hogy napjainkban már nem csak a nyári trópusi hőséget elviselni kénytelen emberek igénye és óhaja az enyhülést adó csapadék, hanem gyakorlatilag az egész évben, de főleg a növények vegetációs időszakában a termelők fohászaiban is egyre gyakrabban megjelenik. A rapszodikus időjárási változások következtében a növényállományok fejlődését és terméshozamát jelentősen befolyásoló, sőt újabban már lényegesen meghatározó csapadékhiány. egyre nagyobb károkat okoz.

Elég csak az idei év csapadékviszonyait összefoglaló statisztikai adatokat átnézni, hogy belássuk, valóban komoly a helyzet, hiszen az intenzív mezőgazdasági termelésre alkalmas térségekben voltak olyan hónapok, amikor csak alig 10 mm csapadékot mértek, ami jóformán néhány harmatosabb hajnali páralecsapódás hozadékának is felfogható.  Az évi 550-600 mm-es országos csapadékátlaghoz képest ezek a havi eredmények bizony jóval elmaradnak a kultúrnövények minimális csapadékigényétől, így nem csoda, hogy az idei terméshozamokat közvetlenül is érintik. A kalászosoknál még nem olyan vészes a helyzet, a termésátlagok csak valamivel alacsonyabbak az élőző évinél, de az őszi betakarításra váró növényeknél, főleg a kukoricában és a takarmánynövényekben már most látszik,  (a kukorica „fuvolázó” levelei egyértelműen utalnak a stresszhelyzetre), hogy a csapadékhiányos állapotok között „vegetáló” állományok megsínylik ezt helyzetet.

A szakmai közvélemény már egyetért abban, hogy a csapadékhiányos állapotok kezelésére nemcsak a hatékonyabb és gazdaságosabb öntözési technológiák alkalmazásával lehet és kell reagálni, hanem ugyanilyen fontos a lehullott csapadék minél nagyobb mértékben való megőrzése a talajokban. Ezt új termesztéstechnológiai eljárásokkal, talajművelési és talajtakarási módszerekkel, a vízgyűjtő csatornák felújításával és működőképessé tételével, sőt akár a házikertekben alkalmazott víztakarékos megoldásokkal is elő lehet segíteni. A légköri viszonyok változásának iránya egyértelmű, így az esőistenhez való fohászkodás helyett inkább a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva, a működő lehetőségeket felmérve kell keresni és megtalálni az érdemleges válaszokat ezekre a kihívásokra.

Szilvássy László