Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A gyümölcsfák és bokrok nyugalmi állapotában végzett faápolási munkák keretében vágjuk ki az idős, beteg, terméketlenné vált fákat, és helyettük telepítsünk újakat. Lényeges azonban, hogy lehetőleg ne ugyanazt a fajtát ültessük a kivágott helyére. A kivágott fák gyökereit is ássuk ki, mert a földben maradt gyökérmaradványokon felszaporodhatnak a gyökérélősködő gombák, amelyek elpusztíthatják az újonnan telepített facsemeték és a szomszédos fák gyökereit.
Fűrészeljük le a sérült, letört vagy különféle károsítókkal (monília, tűzelhalás, vértetű, pajzstetvek) erősen fertőzött, száradó vesszőket, ágakat. A beteg részeket mindig úgy távolítsuk el, hogy az egészséges részből is vágjunk le egy kb. 8-10 cm-es darabot. A levágott, beteg növényi részeket minél előbb semmisítsük meg. Több éves ágrészek eltávolítása esetén a sebek gyors lezárásával (pl. fagéllel) jelentősen csökkenthető a fertőzések továbbterjedése. A törzsön keletkezett sebeket, sebhelyeket alaposan tisztítsuk meg, és csak ezután fedjük be sebkezelő szerrel. Ne feledjük azonban, hogy az eszközöket (metszőolló, fűrész) fertőtleníteni kell, mielőtt egy másik fánál használnánk őket.
A nyugalmi időszakban fontos teendő a sérült és a kártevőkkel (pl. üvegszárnyú ribiszkelepke, ribiszke- gubacsatka) fertőzött vesszők kivágása is.
A moníliás betegséget okozó gombák spórái a gyümölcsmúmiákban telelnek át. Ezért a monília kora tavaszi fertőzései ellen megelőzésként gyűjtsük össze a fákon maradt gyümölcsmúmiákat (a magasan elhelyezkedőket is) és a földön lévőkkel együtt égessük el. A meggy, a kajszi és csapadékos években a szilva esetében a kórokozótól megtámadt vesszőket és ágrészeket is le kell vágni, kb. 10 cm- rel az egészséges rész alatt. Új fák ültetésekor betegségre kevésbé érzékeny fajtákat válasszunk. A mechanikai védekezések sokat segítenek a betegség megfékezésében.
Az alma- és az őszibarackfákról távolítsuk el a lisztharmattal fertőzött, vagy fertőzésgyanús, fehér bevonatú „gyertyás” vesszővégeket, mert a felső rügyek a legfertőzöttebbek a kórokozó micéliumával. A kórokozó gombafonalai a fertőzött rügyek rügypikkelyei között telelnek át. Ezzel a munkával hatásosan csökkenthetjük a kórokozó elsődleges fertőzéseit a következő év tavaszán.
Az ápolási munkák során fűrészeljük le a taplógombákkal berakódott, pajzstetvekkel erősen fertőzött (rétegesen borított), illetve az ún. „rejtett életmódú” kártevők (szúbogarak, kéregmoly, farontó lepkék, almafaszitkár) járataival átfurkált száraz, korhadt fás részeket, mert ezek egyben a károsítok telelőhelyei is. Mivel az őszi lombhulláskor a hernyófészket alkotó levelek nem hullanak le, hanem elszáradnak és csüngve rajta maradnak a fán, ezeket is szedjük le. (a hernyófészkek könnyen észrevehetők).
Az ápolási munkák során keressük meg és távolítsuk el a vesszőkről a gyűrűs szövőlepke áttelelését szolgáló zöldesbarna, vékony nyálkaréteggel borított tojáscsomókat is. Nehezen vehető észre, de ha megtaláltuk, könnyű eltávolítani őket. A jellegzetes tojáscsomókat a nőstény lepkék helyezik el gyűrű alakban a tápnövényül szolgáló fák és cserjék vékonyabb ágaira, többnyire július folyamán. Egy tojáscsomó több száz (100-300) petét tartalmaz, ezért fontos, hogy amennyiben a tenyészidőszak során az erre utaló tünettel találkoztunk, a téli faápolási munkák során ezeket is semmisítsük meg. A gyűrűs szövőlepke kártételére (rügyek kirágása, levelek karéjozása, esetenként tarrárágása) elsősorban az erdők szomszédságában létesített gyümölcsültetvényekben lehet számítni. E lepkefaj színes hernyói több gyümölcsfán: az almán, a körtén és a szilván károsíthatnak.
A köszméte és a ribiszke lombhullását követően a legfontosabb növényvédelmi feladat a mikoszferellás levélfoltossággal és a lisztharmattal fertőzött levelek összegyűjtése és megsemmisítése. Az amerikai lisztharmat kórokozója a köszméte- és a ribiszkebokrokat is megtámadja. A fertőzési források a beteg vesszők, amelyek felületén a kórokozó kleisztotéciumokkal telel át. A fertőzéseket a permetezésen kívül mechanikai védekezéssel is visszaszoríthatjuk, amely során a beteg, barna micéliumszövedékkel borított vesszőket az egészséges részig visszavágjuk. Amennyiben a bokrok a kaliforniai pajzstetűvei is fertőzöttek, a beteg növényi részeket tőből vágjuk ki és égessük el. Mivel a ribiszkerozsda kórokozója szintén a lehullott levelekben telel át, a beteg levelek összegyűjtésével egyúttal ellene is hatékonyan védekezhetünk. A málna lombhullása a letermett vesszőkkel együtt távolítsuk el a vesszőbetegségek tüneteit mutató, fásodó hajtásokat is. (sz)
