A 70-es 80-as években a fóliasátrak miatt nagyon sok értékes, érdekes gyümölcsfát, szőlőt, bokrot kivágtak a kertekből. A fóliasátrak sok helyen a kert egyik szélétől a másikig, az elejétől a végéig elfoglalták a helyet, nem maradt hely semmi másnak. A zöldséget, a gyümölcsöt a boltban vették meg az emberek, futotta bőven a fóliázásból származó bevételből. Amint azonban megemelkedtek az energia-, a vegyszer- és a műtrágyaárak, a fóliázás többé már nem volt olyan jövedelmező. Fokozatosan el is tűntek a sátrak a kertekből. Csakhogy a gyümölcsfák, a szőlő, az egres-, a ribizli-,a málnabokrok már sajnos nem kerültek vissza. Nagy kár, mert a kertünkben termett, a fáról leszakított gyümölcs ízével semmi sem vetekedhet. Sok orvos, pedagógus és szülő mondja, hogy a gyerekek elutasítják a zöldségeket és a gyümölcsöket. Talán épp ezért. Akinek van egy darabka kertje, lehetősége ültessen valamilyen bogyós gyümölcsű fát, bokrot. Meglátja, gyereke, unokájamilyen nagy örömmel fogja megenni azt a gyümölcsöt, amit a saját kezével szakíthatott le.
Az egres, a ribizli, a málna kis helyen is elfér, gyorsan termőre fordul, és nem annyira igényes. Ezek a gyümölcsök korán, nyár elején érnek, nagyon sok ásványi anyagot, vitamint, gyümölcscukrot tartalmaznak.
Köszméte, más néven egres nálunk szinte őshonos fajnak nevezhető (1. kép). Sok helyen, vadon, erdőszéleken, ligetekben is megtalálható, ezek ültetvényekből, kertekből kivadult egyedek. Az egresnek nagyon sok jótékony hatása van. Segíti a máj, a hasnyálmirigy működését, csökkenti a vércukorszintet, sok gyomor-, emésztési probléma ellen hatásos. Segíti a bőr regenerációját, sok kozmetikai termék tartalmaz egreskivonatot.
Sajnos az egres veszélyes betegsége az amerikai köszmételisztharmat (2. kép). Az érzékeny fajtákat permetezni kell. Kiskereskedelmi csomagolásban is kapható az erre ajánlott HF-Mycol és a Sulfurus. A virágzás előtt, majd közvetlenül utána kell permetezni. Vannak azonban már ellenálló fajták, aki ültetni akar, ilyen fajtákat keressen.
A ribizli a fogyókúrázóknak lehet hasznos, mivel alacsony az energiatartalma, viszont nagyon sok, az emésztéshez, a bélműködéshez hasznos pektint és rostot tartalmaz. Főleg lekvárok készítésére alkalmas, de sokféle süteményhez is használható. A feketeribizli (3. kép) nagyon sok C-vitamint tartalmaz, különleges aromája van, leggyakrabban egyéb gyümölcsökkel keverve használják. A hűvösebb klímát jobban kedveli. Gyakori betegsége a lisztharmat, amely a leveleket, a bogyókat támadja. Szintén a HF-Mycol vegyszer engedélyezett rá. A ribizlin, főleg a fekete ribizlin nagyon elterjedt kártevő a ribiszke-gubacsatka. A rügyekben telel, majd a virágzás idején vándorol szét a levelekre. A megtámadott rügyek duzzadtak (4. kép), jól látható, melyek fertőzöttek. Ezeket a hajtásokat a legjobb kora tavasszal kimetszeni. Engedélyezett vegyszer rá a Nissuron 10 WP, a virágzás idején, előtte-utána kell vele permetezni. A kártevők közül a levélpirosító ribiszke-levéltetű gyakori a bokrokon (5. kép). Kora tavasszal, mindjárt a tetvek kelése után ajánlott permetezni ellene a Decis Protech vagy a Neemazal-T/S szerrel.
A málna az egyik legaromásabb gyümölcsünk (6. kép). A gyerekek igazi kedvence. Mindenkinek ajánlom, főleg a kétszer termő fajtákat. Egyik gyakori betegsége a didimellás vesszőfoltosság. Szürke, majd később ibolyás-barna foltok vannak a vesszőkön. Ezeket a fertőzött vesszőket ki kell vágni, és ajánlatos tavasszal jól kiritkítani a málnabokrokat, hogy kevésbé fertőződjön meg.
Terjedőben van a tüskétlen szeder termesztése is (7. kép). Viszonylag igénytelen, bőven is terem. Gyakori betegsége a szeder sárgarozsdája (8. kép). Nagyobb kárt okoz a termésében a szürkepenész, főleg, ha esősre, nedvesre fordul az időjárás. A málnára és a szederre is van regisztrált vegyszer a gombabetegségek ellen kiskereskedelmi csomagolásban is: Magnicur Quick, Teldor 500 SC, és Signum.
A vállalkozó kedvűek már vásárolhatnak fajok közötti hibrideket is, ilyen a feketeribizli és a köszméte hibridje, ariszméte. Elterjedt fajta a Josta (9. kép), nem igényes, nagy bokrot fejleszt, nagyobb helyet igényel a kertben.A másik ilyen hibrid a málna és a szeder keresztezettje, a szedermálna (10. kép), szép, nagy gyümölcse van, a bokor hátránya, hogy nagyon szúrós, tüskés, és az íze,a zamata sem az igazi.
Sokan kísérleteznek a fekete áfonya termesztésével. Az áfonya azonban a savas kémhatású talajokon terem. Ezt savanyú tőzeg bekeverésével lehet csak elérni a Szlovákia déli részén gyakori meszes talajokon. Egy-két év alatt azonban ennek a földlabdának a kémhatása a környezeti hatások miatt lassan ellúgosodik, és az áfonya lassan elsárgul, kipusztul. Érdemes ezért inkább az itt kialakult feltételekhez szokott gyümölcsök termesztésével foglalkozni, ezekben több örömünk lesz.
Kép és szöveg: Sedliakné György Ilona