Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Az őszi talajművelésnek nemcsak a szántóföldi termesztésben, hanem a háztáji kertek művelésében is nagyon fontos szerepe van. A háztáji kertekben ezt a műveletet gyakran csupán a szántásra és/vagy ásásra korlátozzák, pedig emellett ugyanilyen fontos a talaj tápanyagkészletének feltöltése is, amit alaptrágyázásnak neveznek. Ennek keretében szerves trágyát és műtrágyákat dolgoznak be az őszi szántás vagy ásás során a talajba.
A kertekben a szerves trágya és a műtrágyák bemunkálását a nagyobb fagyok előtt végezzük az őszi ásással, illetve szántással együtt, miután a talajon szétterítettük és egyenletesen elosztottuk azokat. A szerves trágyákkal együtt a kálium- és foszfortartalmú műtrágyákat is ilyenkor juttatjuk ki, és a gyökerek mélységéig bedolgozzuk a talajba.
Szerves trágyaként elsősorban érett istállótrágyát vagy komposztot adagolunk, napjainkban az állati trágyát granulált formában is megvásárolhatjuk. Istállótrágyából általában 5-7 kg/m2 az ajánlott adag, de gyengébb talajokon a 10 kg/m2-re is szükség lehet. Hajtatásban pedig akár a 20 kg/m2 trágya kijuttatása is elképzelhető, állítja Terbe István tápanyagszakértő. Vannak olyan zöldségfajok, amelyek minden évben igényelnék a szerves anyagok őszi bemunkálását (pl. paprika, paradicsom, tojásgyümölcs, uborka, tök, dinnye, cukkini, patisszon, káposztafélék, gumószeller, csemegekukorica), míg más fajok esetében elegendő a két-három évenként végzett szervestrágyázás.
Az alaptrágyázással három alapvető tápanyagot (NPK) – nitrogént, foszfort és káliumot juttatunk a talajba. Ősszel a nitrogént csak kisebb adagban, főleg a szármaradványok lebontása érdekében adagolják, mivel ez a tápelem gyorsan mozog a talajban és téli csapadékkal együtt bemosódik a mélyebb rétegekbe. Ezért nitrogénnel nagyobb adagokban főleg tavasszal a vegetáció beindulása után trágyázunk. A foszfor és a kálium meghatározó részét azonban ősszel az alaptrágyázás során juttatjuk ki.
A foszfor nélkülözhetetlen növényi tápelem, amely elsősorban a virágok fejlődését, a magképzést és a gyökeresedést segíti elő, de közrejátszik más fontos fejlődéssel és növekedéssel kapcsolatos élettani folyamatokban is. Tekintettel arra, hogy talajaink foszforlekötő képessége nagy – a növények számára hasznosítható foszfort erősen megkötik – csak az a foszfortrágya érvényesül, amely közvetlen a gyökérzet közelében van. A fejtrágyázás formájában adott, a talaj felületére kiszórt foszfortrágya lassú mozgása miatt (évente maximálisan 5-10 cm-t halad lefelé) a tenyészidő időtartama alatt nem éri el a gyökérzónát, hatása elmarad. Annak érdekében, hogy a fiatal növény is – amelynek különösen nagy a foszforigénye – elegendő foszforhoz juthasson, tanácsos megosztani a kiszórandó foszforműtrágyát, aminek 80-90%-át ősszel, az alaptrágyázás alkalmával adjuk, 10- 20%-ot pedig tavasszal a vetéskor vagy a palántázás idején indítótrágyaként juttassuk ki. Közepes foszfor-ellátottságú talajon, közepes foszforigényű növény esetében, szabadföldi körülmények között 3-4 dkg/m2 mennyiséget adjunk, több foszfort igénylők esetében (paradicsom, paprika, hosszú tenyészidejű káposztafélék) ez az adag akár 4-6 dkg/m2 is lehet.
A szuperfoszfát (20% hatóanyag-tartalommal) megfelel a kertészeti növények igényének. Vízben csak nehezen oldódik, jelentős mennyiségű üledéket képez, ezért tápoldatozásra nem ajánljuk. A szerves trágyák is tartalmaznak foszfort. Az istállótrágya (10 kg/m2), felér 4-5 dkg/m2 szuperfoszfát műtrágyával, de hasonló mennyiségű foszfort tartalmaznak a komposztok, a sertés- és a baromfitrágyák is. A szerves anyagok közül viszont foszforban nagyon szegények a tőzeg-, faháncs- fűrészpor- és szalmatrágyák.
Úgyszintén ősszel, a talajforgatás idején dolgozzuk a talajba a káliumot is. A kertészeti növények, szemben más termesztett növényfajokkal, sok káliumot igényelnek, ennek megfelelően kell a műtrágyaadagot meghatározni. Tápanyagban szegény talajon, ha valamilyen káliumigényes zöldségfélét szeretnénk termeszteni (pl. sárgarépát vagy paprikát), akár 250-300 kg/ha hatóanyagra (K20) is szükség lehet, ami 5-10 kg/ha (5-10 dkg/m2) műtrágyának felel meg. A káliumműtrágyák kísérő anyaguk szerint lehetnek: kloridtartalmúak (káliumklorid – kálisó, Korn káli), szulfáttartalmúak (káliumszulfát – kénsavas káli, Patentkáli) és nitráttartalmúak (káliumnitrát – Multi K; káliumnitrát, hamuzsír).
A szulfát- és nitráttartalmú káliműtrágyák klórt nem tartalmaznak, ugyanakkor növénytáplálás szempontjából olyan hasznos anyagokkal rendelkeznek, mint a kén (káliumszulfát) vagy a nitrogén (káliumnitrát). Alaptrágyázáshoz hajtatásban a szulfátot tartalmazókat, szabadföldön a klorid típusúakat használják. Szabadföldön fejtrágyázásra a klórérzékeny növényeknek szulfát tartalmú káliumtrágyát juttassunk. A kálium-nitrátot oldhatósága miatt elsősorban tápoldatozásra használják. (Forrás: Kerti Kalendárium)
