Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A házikertekben és gyümölcsösökben évről évre a termés jelentős hányadát pusztítják el a gyümölcsmolyok. Közülük az almamoly az egyik legelterjedtebb. Több gyümölcsöt is károsít.
Lepkéinek rajzása május elején kezdődik. Egy-két napos érési táplálkozás után megkezdik a párzást és a tojásrakást. Egyetlen nőstény lepke 10–12 napos élettartama alatt 50–250 tojást rak le egyesével, elsősorban gyümölcsökre, de elvétve a levelekre és a fiatal hajtásokra is. A tojásrakás szinte kizárólag az alkonyati órákban, kellemes, meleg és szélcsendes időben zajlik, 15 fok alatt azonban szünetel.
Az ezüstösen csillogó 1–1,5 mm átmérőjű vízcseppre emlékeztető tojások fejlődése nagymértékben függ az időjárástól. Tavasszal például 22 C fokon 7 nap, nyáron 28 C fokon 5 nap szükséges hozzá. A kis lárva viszonylag hosszú ideig a gyümölcs felületén, a leveleken és a hajtásokon vándorol, alkalmas helyet keresve a befurakodásra. Ha a tömeges lárvakelés idején hűvös, csapadékos az idő, akkor a lárvák nagy része elpusztul, és ezekben az esős években a fertőzés is jóval kisebb mértékű.
A lárva fejlődése 20–25 napig tart. Kifejlődése után a fa kéregrepedéseiben húzódik meg, bebábozódik, majd július második felétől megkezdődik, és csaknem két hónapig tart a második lepkerajzás.
Az elhúzódó rajzás következtében a lárvák is különböző időpontokban vonulnak telelőre. Előfordul azonban – és ez egyre gyakoribb, – hogy a hernyók a tároló helyeken és azok környékén fejezik be fejlődésüket, pl. a tartályládákban, tároló- és csomagolórekeszekben keresnek menedéket. Ezeken a helyeken a tavaszi fertőzés is sokkal erősebb, tehát a védekezésre is nagyobb gondot kell fordítani.
A molykártevő ellen a tojásrakás és a lárvakelés idején védekezhetünk a legeredményesebben. Ezt nem szabad elhalasztanunk, mert a megkésett permetezések már nem nyújtanak kellő védelmet. A permetezésekhez az engedélyezett rovarölő szerek ajánlottak, ezekről a szakemberek ajánlásai alapján válogathatunk. (sz-cs-arch)
