Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Az állatok táplálkozásában a tenyésztők elsősorban a takarmányadagok mennyiségére összpontosítanak. Ugyanakkor az állatok számára ugyanolyan fontos, hogy a megfelelő minőségű és mennyiségű takarmány mellett mindig megfelelő mennyiségű ivóvíz is álljon a rendelkezésükre. A takarmány hasznosulása ugyanis nagymértékben függ az állat folyadékháztartásától, hiszen a szomjazó állatok egyúttal kevesebb takarmányt is fogyasztanak.
Az egyes állatfajok napi folyadékfogyasztására általában az általuk elfogyasztott takarmány szárazanyagtartalma alapján lehet következtetni. A sertések például egy kilogramm szárazanyaghoz 7–8 liter vizet, a baromfi és a juhok ugyanennyi mennyiséghez 2–3 liter vizet igényelnek. Az elfogyasztott víz mennyisége többek között az állatok korától, a takarmány összetételétől, a környezet hőmérsékletétől, az állat fiziológiai állapotától függ. A fiatal állatok például jóval több vizet igényelnek, mint az idősebbek, ugyanez érvényes a rendszeresen szoptató anyaállatokra. Több folyadékot fogyasztanak azok az állatok is, amelyeket rendszeres teljesítményre ösztönöznek (pl. a tojástermelésre beállított tyúkok).
Különösen a nyári forróságok alatt fontos, hogy ne feledkezzünk meg arról, hogy az állatok ivóvizét rendszeresen, akár naponta többször is kicseréljük. Erre elsősorban azért van szükség, mert a nagy melegben felgyorsul a káros mikroorganizmusok szaporodása a vízben, s ezért különösen nagy gondot kell fordítani az itatók tisztántartására is. Az itatásra szolgáló ivóvíz hőmérséklete 10–12 fok körüli legyen, ha ettől alacsonyabb, akkor az állat szervezetének kell plusszenergiát pazarolnia arra, hogy a testének hőmérsékleti szintjére emelje. A túl hideg ivóvíz egyúttal különböző betegségek előidézője is lehet, ugyanakkor a túl meleg víz viszont nem csökkenti kellően a szomjúságot, és szintén hordozója lehet a betegségek csíráinak.
