A trágyázás időpontjának meghatározásakor általában a növények vetési, ültetési időpontját vesszük alapul. Ennek figyelembevételével megkülönböztetünk:
– alaptrágyázást, amelyet a tenyészidőn kívül végzünk,
– indító- (starter) trágyázást, amelynek időpontja a növények vetési, ültetési ideje vagy az azt közvetlenül megelőző időszak,
– fejtrágyázást, amelyet a tenyészidő alatt végzünk.
Ezek a módszerek egymástól lényegesen különböznek az alkalmazás időpontjában, a célt illetően, a trágyaanyagok kiválasztásában, a trágyaadagok nagyságában és a talajba juttatás módjában. Éppen ezért alkalmazásuk előtt pontosan meg kell határozni, hogy mikor, miért, milyen trágyaanyagokkal, milyen mennyiség felhasználásával végezzük a trágyázást, és hogyan juttatjuk a trágyaféléket a növényekhez.
Alaptrágyázás – Ez a legelterjedtebb módszer, ezt szinte minden esetben alkalmazni kell. A másik kettő ennek csak kiegészítése. Évente mindig tenyészidőn kívül végezzük. Időpontja majdnem minden alkalommal az ősz (szeptember, október, november). Kivételes esetekben – nyári, őszi vetésű, ültetésű növényeknél – azonban elvégezhető tavasszal és nyáron is.
A célja minden esetben a tartós, általában egyéves hatás biztosítása. Pontosabban vele a növény teljes tápanyagigényét kívánjuk kielégíteni.
Ebből következik, hogy trágyaanyagai is tartós hatásúak. A szerves trágyák közül ilyenek az istállótrágyák, a tőzeges trágyák, a komposztok és a zöldtrágyák. A műtrágyák közül pedig az egyedi és összetett foszfor- valamint kálitartal-múak és a hasonló típusok.
Ugyancsak a cél indokolja, hogy a trágyaadagok e módszernél a legnagyobbak. Ilyenkor kiadható a teljes mennyiség vagy annak a háromnegyede, esetleg kétharmada.
A trágyaféléket e módszernél mindig mélyen kell a talajba juttatni. A mélység 18 és 30 cm között változhat, az őszi talajfordítás mélységétől függően. A mélyebb bemunkálás különösen fontos öntözés nélküli és száraz viszonyok között történő termesztés esetén, mivel a nedvesebb talajrétegbe kerülő alaptrágyát a növények még szárazság esetén is hasznosítani tudják.
A bemunkálás módja az őszi ásás vagy szántás, tehát a trágyázás konkrét időpontját mindig ezek végzése határozza meg. A kimosódásra hajlamos nitrogénműtrágyákat és a kis mennyiségben felhasználásra kerülő komplex műtrágyákat alaptrágyaként ne használjuk.
(Talajművelés és trágyázás a kertben)