A talaj tápanyagpótlásának legfontosabb elemei

A talaj tápanyagpótlásának, illetve a belőle a termés által kivont tápanyagok visszapótlásának fontosságát már régóta ismerik és alkalmazzák a termőföldön gazdálkodók. A trágyázásnak mind a kertben mind pedig a szántóföldeken célja az, hogy a termelő biztosítsa a fejlődő növényzetnek a növekedéshez és az éréshez szükséges tápanyagokat, amelynek eredményeként lehetőleg több és minőségileg jobb termést tudjon előállítani.

A trágyázás során két fő szempontot kell figyelembe venni és irányadónak elfogadni:

  1. a talajba vitt tápanyag hatását a termésre,
  2. a talajba vitt tápanyag hatását a talaj termékenységi állapotára.

A talajban rendszeresen pótoljuk az ásványi anyagok közül a nitrogént, a kálit és a foszfort. Ezeknek az elemeknek pótlása évenként műtrágyázással lehetséges.

Savanyú talajon meszezéssel javítunk a talaj kémhatásán, és fedezzük a növények kalciumigényét. Hiánytünetek jelentkezése esetén pótoljuk műtrágyák, illetve kelátok alakjában a magnéziumot, bórt, cinket és vasat. Előfordul, hogy a felsoroltakon kívül valamely más elem hiánya is jelentkezik.

Az alábbiakban a legfontosabb tápelemek hatóanyagait és kijuttatásuk szempontjait foglaltuk össze:

Nitrogéntartalmú műtrágyák

A nitrogéntartalmú műtrágyák hatóanyaga vagy ammónia, vagy salétrom (nitrát). Mindkét formában jelenlevő nitrogént képesek a növények felvenni, mégis gyakoribb, hogy a nitrát vegyületeket részesítik előnyben. A nitrát formában levő nitrogént a talaj adszorpciós komplexusa nem köti, ezért képes a talajban gyorsan vándorolni, a gyökérzónában elosztva a gyökerek táplálására szolgálni.

A nitrogéntartalmú műtrágyákat a termesztett növénytől függően lehet a talaj felszínére szórni, vagy a talajba sekélyen bedolgozni. A talajjal való egyenletes elkeveredésének nincs jelentősége, mert a csapadékkal eloszlik a talajban.

A felhasználás időpontjának megválasztása lényeges. Miután a csapadékkal könnyen lemosódik, a vegetáció megindulása előtt néhány héttel célszerű csak a talajba vinni, és a vegetáció során „fejtrágyaként” alkalmazni. Forgalomban levő nitrogéntartalmú műtrágyák: ammoniumnitrát 34 százalékos, mészammonsalétrom (Linzisó) – 22 százalékos, karbamid 46 százalékos. A százalékos érték a műtrágyaféleség vízben oldható nitrogéntartalmát jelenti.

Káliumtartalmú műtrágyák

A káliumtartalmú műtrágyák alkalmazása során a talajok adszorpciós kapacitása nagyobb szerepet játszik, a kálisó vándorlását a talajban lefékezi. A lefékezésnek a mértéke esős vidéken vagy öntözéses kultúrák termesztésekor csekély, ilyen körülmények között a talajból kimosódhat. Szárazabb vidéken a mozgása lassúbb.

Az öntözött kultúráknál a káliumműtrágyákat a talaj felszínére adhatjuk, mert az az öntözővízzel bemosódik. Nem öntözött, száraz klímában a gyökérzóna közelébe késő ősszel kell helyezni. A talajjal való alapos elkeverése szükségtelen. Forgalomban levő káliumtartalmú műtrágyák: káliumklorid, (kálisó) 40 százalékos, és 60 százalékos változata, káliumszulfát (kénsavas káli) 48-52 százalékos. A százalékos érték a vízben oldható K2O-tartalmukat jelenti.

Foszfortartalmú műtrágyák

A foszfortartalmú műtrágyák alkalmazása jár a legtöbb problémával. A foszfortartalmú műtrágyák vagy finomra őrölt nyersfoszfátok, ezek nehezen oldódnak. Ha a nyersfoszfátokat ásványi savakkal feltárják, vízoldható készítmény jön létre.

Nyersfoszfátok csak nagyon nedves talajba valók, száraz talajra nem alkalmazhatók trágyaként. A sok szénsavtartalmú víz és a gyökérsavak lassan oldatba viszik. Minél finomabb por alakú a nyersfoszfát készítmény, annál hatékonyabb, mert a víz és a gyökérváladék annál nagyobb felületen éri.

A vízoldható foszforműtrágya a talajban levő kationokkal gyorsan átalakul oldhatatlan vegyületekké, ezek vándorlási készsége a talajban korlátozott vagy nincs is. Vízoldható foszfátok jól hatnak, ha szemcsés (granulált) alakban rétegekbe vagy csíkokba helyezzük a talajba, ily módon nem érintkeznek nagy felületen a talajjal.

A foszfátok csekély mozgási képessége miatt a foszfortartalmú műtrágyákat a gyökérzónához közel kell elhelyezni késő ősszel, hogy a téli csapadék oldódását elősegítse.

Forgalomban levő foszfortartalmú műtrágyák: szuperfoszfát-por 18 százalékos, szuperfoszfát szemcsés 18 százalékos. A százalékos érték vízben oldható P2O5 tartalmukat jelenti. További foszfortartalmú műtrágyák: a foszforliszt, 29 százalékos és a csontliszt 26-28 százalékos. A százalékos érték citromsavban oldható P2O5 tartalmukat jelenti.

Egyéb hatóanyagú műtrágyák

A vastartalmú anyagok közül szőlők, gyümölcsfák és dísznövények vashiányának gyógyítására kora tavasszal kell a beteg növényeket a vaskeláttal kezelni, amikor még eredményesen befolyásolhatjuk anyagcsere-folyamataikat. Későbbi kezelések hatása – a kezelés évében – esetleg már nem jelentkezik.

Magnéziumtartalmú műtrágyákat a gyakorlatban akkor használjuk, ha a növényeken magnéziumhiány-jelenségeket észlelünk. Magnéziumban szegény talajokon a rendszeres, háromévenkénti magnéziumtrágyázás azonban javasolható akkor is, ha hiánytünetek nem jelentkeznek, mert a lappangó magnéziumhiány terméscsökkenéshez vezet. Forgalomban lévő magnéziumtartalmú műtrágyák: magnéziumszulfát 48.5 százalékos, magnéziumszulfát 93 százalékos. A százalékos érték magnéziumszulfát-tartalmukat jelenti.

Bórtrágyázás rendszerint boraxal vagy borsavval történik. A talajkezelés kényes, mert könnyen mérgező hatást érünk el, ha sokat alkalmazzuk. Levélpermetezés 0,15-0,25 százalékos koncentrációban – előnyösen alkalmazható. (sz – tápelemek)

 

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda áprilisi száma

Az időszerű havi kerti tennivalók összefoglalója mellett a Jó Gazda április száma részleteen is foglalkozik az …