Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Aki saját maga szeretne szőlőt szaporítni és van ismerőse, akitől a téli metszés idején vesszőt kérhet, saját gyökéren (tehát nem oltványon), aránylag könnyen nevelhet szaporító anyagot. Oltványokat inkább növekedési, talajtulajdonsági, stb. okokból javasolt telepíteni, a kezdő szőlész számára a megfelelő fajták gyökereztetésével lehet ültetőanyagot előállítani.
A vesszőket a télutón ill. koratavasszal csapvizes üvegekben gyökereztetjük. Hazai tájakon, ahol télen kemény fagyok szoktak lenni, de aszályos vidéken is, hosszabb 4–5 rügyes vesszőkkel dolgozunk, hogy a gyökérzet mélyen kerülhessen a földbe. Másutt, pl. tenyészedényes, vagy akár növényházi termesztésnél 2–4 rügyes vesszők elegendők.
Üvegházakban régen magányos rügyeket gyökereztettek. Érett szőlővessző rügyeiből ugyanis egyaránt tud hajtás és gyökérzet fejlődni. Hosszú vesszők esetében legjobb három rügyet a vízben, kettőt felette tartani. Ez esetben felül többnyire két hajtás fog fejlődni, míg a két alsóból, de leginkább a legalsóból erőteljes talpgyökerek. A két hajtásból később csak az erősebbet hagyjuk kifejődni.
A vízben-gyökereztetést – a zöld hajtások miatt – világos, meleg helységben, pl. egy konyhaablakban végezzük. Ennek során kb. két hét után kezdenek a felső rügyekből hajtások fejlődni, majd kb. egy hónappal később a gyökerek. Mindez a vessző tartalékanyagaiból történik a meleg és nedvesség hatására. Tápanyagot a szaporítvány ilyenkor nem kap.
Amikor a gyökérzeten megjelennek a másodgyökerek, tehát a gyökérzet kezd bozótosodni, akkor magas tenyészedényekbe – pl. szitált kerti komposztos közegbe – ültetjük szaporítványokat, és neveljük azokat tovább az őszig.
A szőlővesszőket lehet közvetlenül – mélyen – a földbe dugva, vagy fedett bakhátakon a szabadföldön is gyökereztetni, akárcsak az oltott simavesszőkkel nagyüzemi szaporításnál is teszik. Az eredés valószínűsége azonban ilyenkor kisebb, a szaporítvány az őszre gyengébb, de a módszer jelentősen olcsóbb. (sz-arch)
