A libák tömése gyakorlatilag mesterséges túltáplálási folyamat, ami a máj elzsírosodását eredményezi. Tömésre leginkább az a májliba alkalmas, amely a fehér, vagy szürke landeszi állományból származik, ill. ezek keresztezései. A májhibridek koruktól függően alkalmasak tömésre.
Üzemi feltételek között az állatok hajtatott nevelése 9 hetes korig tart, ezután a 4–4,2 kg-os, 10 hetes állatokat el lehet kezdeni tömni. A tartástechnológia 8 hetes korig ugyanolyan, mint a pecsenyelibánál, ezután gazdasági abrakot etetnek.
A megfelelő előkészítés alapja a bőséges zöldetetés, a jó legelőn való tartás. Ez a nyelőcső tágítása szempontjából előnyös. A fehérjedús takarmányozást a tömésbe fogás előtt, három héten keresztül adott előkészítő lúdtáppal oldjuk meg, ami egyúttal a gyenge kondíció feljavítására is szolgál. A hízóalapanyagot a tenyésznövendékhez, vagy a húslibához hasonlóan kétszer-háromszor megfosztják. Tépés után legkorábban 3–4 hét múlva fogják hízóba a ludakat, így a mintegy három hétig tartó töméssel együtt elegendő idő áll rendelkezésre a tollazat kifejlődéséhez és éréséhez.
A tapasztalatok szerint a fiatalabb libákat könnyebb tömni (kisebb az ellenállás), a májszövet is gyorsabban megerősödik. A takarmányuk abrakból valamint párolt és zsírban áztatott kukoricából áll.
Az idősebb állománynak 5 kg átlagtömeggel kell rendelkeznie a tömés kezdéskor.
A tömés célja, hogy a máj szöveti állománya folyamatosan fejlődjön, a nyelőcső kapacitása pedig min. 11–13% nyersfehérje tartalmú takarmány és bőséges zöld etetése hatására a szükséges szintre növekedjék.
Az üzemekben a hízó alapállományt (idősebbet is) megtépik, ezután minimum 3 hétig nincs tömés, és a libák étvágy szerint kapnak lúdtápot, majd 200g takarmányt, zöldséggel.
A tömés történhet kézzel vagy géppel. Ideje egy turnusban 18 napig tart, ez idő alatt cca. 700 g-ot hízik a máj. (sz)