Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A zsázsa a káposztafélék családjába tartozó egynyári növény. Talajra és éghajlatra nem igényes, a félárnyékos, nedves helyet kedveli. Vegetáció idején a nedvesség hiánya meggyorsítja a növény virágzását. Márciusban, 0,15-0,20 m távolságú sorokba 14 naponként vessük. A fogyasztható sziklevelek és a szár kifejlődéséhez rövid időre van szüksége, vetés után 3 héttel már fogyasztható. Sokáig azonban nem lehet tárolni, mert gyorsan elfonnyad.
Szabadföldön március végétől júniusig több szakaszban, 10 cm sortávolságra vessük. Földjét gondosan készítsük elő és finoman műveljük el, hogy az apró magok jó magágyba kerüljenek. Alapos öntözés után itt se kell egy hétnél több a növények kikeléséhez, és három héten belül be is takaríthatjuk őket.
Fogyasztásra zsenge levelei értékesek, amelyek sok C-, A- és E-vitamint, valamint ásványi anyagokat tartalmaznak. A frissen vágott levelek kellemesen fűszeres ízűek, és sok illóolajat tartalmaznak. A zsázsa íze valamiféle átmenet a retek és a torma között. Serkenti az emésztést, az étvágyat, baktériumellenes hatása van. Elsősorban saláták készítéséhez, ételek ízesítéséhez, majonéz és kenőkrémek készítéséhez használják.
Köztes növényként vetve biológiai védelmet jelent a gyümölcsfáknak a levéltetvek ellen, a káposzta- és a salátaféléknek a csigák ellen. Dísznövénynek is termesztik, szárítva virágkötéshez használják. Mivel gyorsan kel, sorjelzésre is alkalmas, például a sokkal lassabban növő petrezselyemmel együtt vetve.
