A gyümölcsszüret

A gyümölcsök érése bonyolult folyamat, amelynek során a cukrok és savak mennyisége és egymáshoz való viszonyított aránya állandóan változik. A fogyasztó számára az érés legkedvezőbb állapota, amikor a cukor és a sav aránya a gyümölcsben a legkellemesebb. Ezt az állapotot egyes gyümölcsök – pl. szilva, szőlő, – csak a fán, illetve a tőkén érhetik el. Míg más gyümölcsök – mint pl. a téli alma és téli körte – érése a leszedés után is tovább folyik. Ezt nevezik a szakemberek „utóérésnek”. Megfigyelhettük, hogy pl. az utóérő téli almában, téli körtében a számunkra előnyös folyamatok a tárolás során továbbra is fennállnak. Ekkor különböző szín-, és zamatanyagok alakulnak ki, amelyek a gyümölcs fogyasztását kellemesebbé teszik. A téli almát és a téli körtét nem is lehetne a teljes beérésükig a fán tartani, hiszen akkor csak novemberben szüretelhetnénk, amikor az őszi esők és a korai fagyok már veszélyeztetik a gyümölcs érését és épségét.

Az érés befejezése után a gyümölcsök már nem sokáig maradnak meg a fán, hanem „túlérve” lehullnak. Nagyon gyakori jelenség, hogy ezek a gyümölcsök molyosak, pajzstetvesek, moníliások és egyéb kártevőkkel vagy kórokozókkal fertőzöttek. A vízben és cukorban gazdag gyümölcsök viszonylag gyorsan romlanak. Felületükön penészgombák és egyéb apró szervezetek telepednek meg, amelyek a kedvező táptalajon gyorsan szaporodva tönkreteszik a gyümölcsöt. Ez a romlási folyamat még gyorsabb akkor, ha a gyümölcs már eleve fertőzött. A gyümölcsfák következő évi növényvédelmében sokat segíthetünk, ha a lehullott gyümölcsöt gondosan összeszedjük és megsemmisítjük, mert a hullott gyümölccsel terített fa alja nemcsak csúnya látvány, de egyben káros következményekkel is jár.

A háztáji gyümölcsösök előnyben vannak a nagy területű üzemi szintű gyümölcsösökkel szemben. A fákon termett gyümölcs legnagyobb része ugyanis azonnal fogyasztásra is kerülhet, mivel a gyümölcs leszedésével nem kell sietni, megvárhatjuk, hogy azok éretten, fogyasztási szempontból optimális időpontban kerüljenek le a fákról. A gyümölcs érésével kapcsolatban azt is megfigyelhetjük, hogy a gyümölcsök még az azonos fán sem egyszerre érnek. A fák délre néző, több napsugarat élvező ágain – a meleg hatására – minden gyümölcsfaj előbb érleli be a termést, mint az északi oldalon. Aki gondosan és napról-napra figyeli a gyümölcseit érlelő fák állapotát, az ezt a különbséget kamatoztathatja saját hasznára. Ha ugyanis részletekben szedjük le a gyümölcsöt, akkor a fán maradók, – még érőfélben levő gyümölcsök – több tápanyagot nyernek, és így jobban kifejlődnek.

Hogyan szedjük a gyümölcsöt?

Valamennyi gyümölcsöt nagyon gondosan és óvatosan kell szedni. A legtöbb hibát az elhamarkodott szedéssel követik el a termelők. Az érett gyümölcsök általában könnyen leválnak a fákról, ezért ne szakítsuk a gyümölcsöket és különösen ne szakítsuk le a „termőrésszel” együtt, mert ezzel a jövő évi termést is csökkenthetjük. Szomorú látvány, ha a fák alatt a levelek és letörött ágak sokasága látható. Az így megtépázott fák tartalék tápanyagainak jelentős részét nem a következő évi termés előkészítésére, hanem a sebek behegesztésére kénytelen fordítani. Különösen gyakran előfordul ez az eset, ha öregebb fáknál az ágakon állva – nem pedig létráról – szedik a termést.

A gyümölcsöt nem szabad szedni esőben, vagy olyan állapotban, amikor az esőtől vagy a hajnali harmattól a gyümölcs még nedves. A vizes felületű gyümölcsök rendkívül gyorsan fertőződnek és romlanak, ezért eltartási idejük jelentősen lerövidül. A gyümölcs eltarthatósága szempontjából nem előnyös pl. forró napsütésben sem szüretelni, mert a megmelegedett gyümölcs is viszonylag gyorsan romlik. A legtöbb gyümölcsöt – kivétel az őszi – és kajszibarack és a málna – kocsányával együtt kell szedni. Ha kocsány nélkül szedjük le, akkor a nyílt sebfelületen fertőzési kaput nyitunk, aminek következtében a gyümölcsünk korábban kezd el romlani. Ezt mindenképpen kerüljük el. (sz)

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda novemberi száma

A naptár szerint az utolsó őszi hónapban a télbe indulás előkészületei határozzák meg a gazdák és a kertészkedők tevékenységét, …