A becőragasztás a termésveszteség ellenszere

A repce betakarításában évjáratonként eltérő mértékben, de komoly károkat okozhat a repcebecők felnyílása miatti termésveszteség. Gyakran ezt már csak akkor tapasztaljuk, amikor a betakarítás után a tarló kizöldül az „árvakelésű” repcétől, ami esetenként jobb tőszámot produkálhat, mint a vetett terület.

A pergési veszteségnek több oka lehet, kezdve a megkéső betakarítástól a növénykórtani okokon át a madárkárig bezárólag. Egyes gombabetegségek – mint pl. az Alternária – okozhatnak spontán becőfelnyílást, de a fehérpenész (Sclerotinia) által kiváltott kényszerérés is megmutatkozhat fokozott pergési veszteségben. Ha nem akarunk állományszárítást végezni, hanem megpróbáljuk kivárni az alsó és felső becők beérését, óhatatlanul be fog következni a túlérett felső becők felnyílása. Ez egy természetes folyamat, amire egyes külső tényezők még rá is erősíthetnek csapadékos időjárás, madárkár vagy erős szél formájában. Az érésben lévő becők ugyanis a környezeti hatásra (harmat, eső) nedvességet vesznek fel, megduzzadnak, térfogatuk megnő. A napi hőmérséklet emelkedésével a felvett nedvességet leadják, száradnak, térfogatuk csökken. Ennek a folyamatnak a többszöri ismétlődése azt okozza, hogy a becőket összetartó „varratok” gyengülnek, veszítenek rugalmasságukból, előbb vagy utóbb a becők felnyílnak, a bennük lévő magok kiperegnek.

A becőragasztó készítmények kijuttatásakor egy félig áteresztő hártyát hozunk létre a becőn, ami egyrészt fizikailag is „összetartja” azt, illetve megakadályozza, hogy környezetéből nedvességet vegyen fel, és ennek hatására nyíljon fel. Fontos tudni, hogy a növény természetes vízleadását ezek a készítmények, illetve a létrejövő féligáteresztő hártya nem befolyásolja, így nem kell az érés elhúzódásától tartanunk.

A becőragasztó készítmények általában cellulózt, természetes vagy mesterséges polimereket tartalmaznak. Önmagukban is kijuttathatók, ilyenkor kíméletes érésgyorsító hatásuk van. Ilyenkor általában 2-4 héttel a tervezett betakarítás előtt kell kijuttatni őket, viszont kizárólag gyommentes és kórokozóktól mentes, egészséges állapotú állományokba. Ugyanakkor az ilyen típusú készítmények kijuttathatók az állományszárítással egy menetben is, legkésőbb a tervezett betakarítás előtt 7-14 nappal. A becőragasztó készítmények kiválasztásánál érdemes tájékozódni, ugyanis egyes termékek rendelkeznek cseppnehezítésre vonatkozó engedéllyel is, így felhasználásukkor nem szükséges további ilyen típusú adalékanyagot használnunk, ami esetenként jelentős költségmegtakarítást jelenthet. A kijuttatás időzítésénél figyelembe kell venni, hogy becőragasztó hatás általában kettő, de maximum három hétig várható, így a kezelt terület betakarítását addig el kell végezni. (sz-ag)

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda decemberi száma

Noha a téli időszakban kevesebb a konkrét gyakorlati teendő a kertekben, a Jó Gazda decemberi …