Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A magasabb hozamok technológiája és készítményei
A levegőben levő nitrogént hatékonyan megkötő és a növények számára kihasználható formában közvetítő új biostimulátor, valamint a kukorica és a napraforgó gyomirtásában alkalmazható új szerek mellett a Corteva Agrisciences hagyományos nyitrai évadnyitó konferenciájának résztvevői tájékoztatást kaptak az ágazat új támogatáspolitikai elveiről, egyúttal a legfontosabb termesztett szántóföldi kultúrnövények időszerű növényvédelmi kérdéseinek lehetséges kezeléséről is.
Tomáš Upohlav, a cég szlovákiai képviseletének kereskedelmi vezetője rövid bevezetője után Emil Macho, a Szlovákiai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnöke az elfogadott stratégiai terv keretében az elkövetkező uniós költségvetési időszakban bevezetendő új agrártámogatási rendszer elemeit ismertette. Szólt a környezetvédelmi szempontokat erőteljesebben érvényesítő támogatási feltételekről, a hozzájuk rendelt kötelező és választható követelményekről. Kedvezőnek értékelte, hogy az állami hozzájárulások terén végre jelentős előrelépés történt, de a szomszédos országokkal szembeni évtizedes lemaradásunkat még nem számoltuk fel. Részletesen elemezte a támogatások folyósításának követelményeit, kitért a kondicionalitás és az ún. „támogatási plafonok”, valamint a nem kötelező (választható) ökosémák feltételeire is. Éves viszonylatban az 1. és a második pillérben valamint az állami költségvetésből az egy hektárra jutó források (249 +83+77 millió euró) felhasználásának iránya a környezetvédelmi intézkedések támogatása mellett elsősorban a kisebb gazdaságok és a fiatal gazdálkodók tevékenységét segíti. Előadásának végén felhívta a figyelmet az ágazatban tevékenykedő szakemberek és vállalkozók korösszetételének jellemzőire, egyúttal a közügyekben való aktív részvételre is bíztatta főleg a fiatalabb generáció tagjait.
Miroslav Jursík, a Cseh Mezőgazdasági Egyetem tanára a gabonafélék gyomszabályozási lehetőségeit vette górcső alá. Összefoglalta az időjárási viszonyok (a hőmérséklet, a csapadék és a klímaváltozás) hatásait mind az őszi, mind pedig a tavaszi kezelések hatékonyságára. Utalt a gyomirtó szerek hatékonyságát befolyásoló alacsony hőmérsékletekre, főleg a tavaszi időszakban, miközben kiemelte, hogy a szerek hatékonyságát leginkább a kezelés előtti 3-5 napos időszakban tapasztalt hőmérséklet-csökkenés befolyásolja számottevően. A csapadékviszonyok tekintetében a herbicidek hatékonyságnak kifejtéséhez megfelelő csapadékra van szükség – elegendő csapadék még a gyengébb hatékonyságúakat is javítja -, ugyanakkor az április végi május eleji esők (a permetezések után) felgyorsíthatják a gyomnövények regenerációját is. A gabonafélékben legelterjedtebb gyomnövények (ragadós galaj, mezei árvácska, pipacs, füstike) lehetséges kezelési változatait ismertetve elemezte az őszi és tavaszi permetezések hatékonyságát, egyúttal rámutatott a fűféle gyomok várhatóan egyre erőteljesebb térhódítására is. Az oka elsősorban a klímaváltozás következményeire vezethető vissza, a kifejezetten meleg és száraz napok számának növekedése ebben a térségben is a styeppesedés irányába viszi a gyomspektrumot, emellett a minimalizációs technológiák terjedése, a vetésszerkezet átalakulása (ősziek növekedése) és a hatóanyagok számának radikális csökkentése is szerepet játszanak. Csehországban jelenleg a mezei árvácska az egyik legelterjedtebb gyomnövény, vele kapcsolatban az őszi diflufenican tartalmú kezelések a hatékonyak, a tavaszi permetezések főleg száraz időszakban és/vagy a gyomok magasabb növekedési fázisában már kevésbé hatékonyak. A rozsnokfélék és a tarackbúza térhódítása ugyancsak növekszik, a fűféle gyomok közül pedig a vékony egércsenkesz (mrvka mysia) erőteljes nyomulása teszi szükségesség az ellene való intenzív védekezést.
A kukorica komplex gyomirtási technológiáját Juraj Lipták a cég munkatársa foglalta össze előadásában. A kukoricában alkalmazható preemergens és postemergens permetezések hatékonysága tekintetében napjainkban leginkább a postemergens kezelések kerülnek előtérbe, ahol a Balaton Plus és a Story készítmények ajánlottak, amelyek mind a levélen mind pedig a talajon keresztül képesek kifejteni a hatásukat. A gyomirtószerek között újdonság a Principal Forte (rimsulfuron, nicosulfuron és dicamba hatóanyag), amely megújult WG (szemcsés granula) formulációban kerül forgalomba, minimálisan porzik, nagyon jól oldódik, és a kukorica legelterjedtebb gyomspektruma (mintegy 30 gyomfajta) ellen kiváló hatékonysággal bír. A kukorica 2-9 leveles állapotában alkalmazható (BBCH 12-19), ideálisan a gyomok 5 leveles állapotáig, de az érzékenyek ellen később is hat. A kukoricába ajánlott további gyomirtó szerek közül megemlítette az Equip Ultra, a Samson és a Mustang készítményeket is.
A napraforgó növényvédelmi technológiájába egy új gyomirtó készítmény, a Viballa is bekerült. A halauxyfen-methyl hatóanyagot tartalmazó herbicid nemcsak a kétszikű gyomnövények ellen védi az állományokat, hanem az invazív, nehezen irtható gyomok ellen is nagyon jól hat, hangsúlyozta Ján Vojtko a cég területi képviselője. Közülük elsősorban a parlagfű emelhető ki. A gyomirtó széles alkalmazási időkerettel rendelkezik a növények 4-8 leveles állapotában bevethető, a kijuttatáshoz nem szükséges tapadásfokozó hozzáadása, évente 1x alkalmazható. Külön előnye, hogy az utána következő növényállományok számára nem jelent toxicitást.
A csehországi Ján Kazda a repceállományok növényvédelmi kérdéseit elemezte, immár a csökkentett hatóanyag-választék tükrében. Előadásában felvázolta, hogy milyen hatást okozott a neonikotinoidok betiltása a repce vetőmagjának csávázásában, náluk például egyik évről a másikra csaknem az egyhetedére esett vissza a vele csávázott vetőmaggal vetett területek nagysága. Az utóbbi két esztendőben a klórpirifosz és a triakloprid is hasonló sorsra jutott, az említett készítmények hiányát máig érzik a termelők, s az előrejelzések szerint a betiltásoknak még nincs vége, további hatóanyagok (pl. tebuconazol) kerülhetnek majd tiltólistára. Hangsúlyozta, hogy mindezek az intézkedések teljesen szembe mennek az integrált és az antirezisztens növényvédelmi technológiák alkalmazásával, s nem véletlen, hogy a repcetermesztésben is komoly növényvédelmi problémákkal kell majd szembenézni. Ennek egyik előjele a repcebolhák őszi károsításának felerősödése, ami egy évtizeddel ezelőtt Csehországban még nem jelentett számottevő gondot, napjainkban az egyik legelterjedtebb kártevőnek számít. Ellene szisztémikus és piretroid hatású készítményeket lehet bevetni. Elterjedését illetve túlélését az enyhe telek is segítik, az ellene alkalmazott többszöri kezelések ugyan sikeresek, de fokozatosan növelik a rezisztencia veszélyét is. Megfigyelték ugyanis, hogy egy-egy kezelés után az érzékeny egyedek elpusztulnak, de mindig maradnak olyanok, amelyek túlélik, ezeket viszont már csak megemelt adagokkal lehet elpusztítani, és ebben a körforgásban a rezisztencia akár a 60 %-ot is elérheti. A tavaszi kártevők közül a repceormányosok is nagy számban találhatók az állományokban. Ellenük a megfelelő hatóanyagok váltogatásával és a kezelések optimális időpontjának meghatározásával érdemes harcolni. Az acetamiprid alapú készítményeket a jobb hatás érdekében ajánlott piretroidokkal kiegészíteni. Ehhez szükség van a kirepülésük pontos időpontjának meghatározására. Tudni kell azt is, hogy a kártevő nem egyenletesen települ be az állományba, ezért a felvételezéseket mindig több helyről kell elvégezni, és a legnagyobb előfordulás adatait figyelembe véve kell kiértékelni.
Ugyancsak a korlátozott számú hatóanyag fényében elemezte a kalászos gabonafélék lehetséges növényvédelmének kérdéseit a csehországi Ditana cég képviselője Alena Bezdíčková. Előadásában elsősorban a gombaölőszeres kezelések hatékonysági vizsgálatainak eredményeit mutatta be, egyúttal a növényállományok fejlődését segítő biostimulátorok alkalmazásának tapasztalataival is megismertette a résztvevőket. A kalászosok fungicides kezelésére egy új készítmény, a lisztharmat ellen ajánlott Doctor jellemzőit és vizsgálati eredményeit elemezte. A készítmény két hatóanyagot (prothioconazole és chinazid) tartalmaz, hosszantartó szisztémikus hatással rendelkezik, preventív, kuratív és erudikatív hatása a kalászos gabonafélék levél-, illetve kalászbetegsége ellen is jól érvényesül, de elsősorban hosszú idejű lisztharmat elleni képessége emelhető ki. Szisztémikus hatása révén az új hajtásokba is eljut, további készítményekkel kombinálva (Librax, Mizona) hatékonyan segíti az állományok gombabetegségekkel szembeni védelmét, ami egyúttal a terméshozamok növekedésében (13-15 %) is megmutatkozott.
A biostimulátorok elsősorban a növényállományok stressztűrő képességének javításában játszanak fontos szerepet, egyúttal az új készítmények a növények tápanyagfelvételét is hatékonyabbá teszik. Az Ympact nevű biostimulátor a tavaszi árpa termesztésében mutatott ki kézzel fogható eredményeket: a vetőmaghoz adagolva az erősebb gyökérrendszer kialakulását, illetve a zöld levélfelület megnagyobbodását is segítette, ami a vizsgálatban 0,5 t/ha hozamnövekedést eredményezett. Az Utrisha N biostimulátor viszont a levegő nitrogéntartalmának megkötésében jeleskedik. A vizsgálati eredmények alapján 0,6-1,1 t/ha termésnövekedést eredményezett, s a feltételezések szerint alkalmazásával a szükséges nitrogén adagjának 20 százalékát biztosíthatjuk általa a növényállománynak.
Az Utrisha említett nitrogénmegkötő tulajdonságának főbb jellemzőit Tomáš Veres, a Corteva munkatársa ismertette. Alapját a Methylobacterium symbioticum baktériumtörzs képezi, amely nemcsak a növény gyökerei által, hanem a levélzete révén is képes a levegő nitrogénjét megkötni, és azt a növények számára felhasználható formában átalakítani. A kijuttatás után a baktériumok mintegy 3 hét alatt kolonizálják az egész növényt, és olyan szimbiózist alakítanak ki vele, amelynek eredményeként közvetlenül felhasználható formába (HN4) alakítják át a növény számára szükséges tápanyagot. A készítmény a vegetációs időszak alatt hektáronként 30 kg nitrogén megkötésére képes. Ajánlott adagja 333 g/ha, az összes szántóföldi és kerti növény termesztésében kihasználható, az ökológiai gazdálkodásban is engedélyezett. Konkrét termelői tapasztalatokat a lakszakállasi és csilizradványi szövetkezetekben végzett vizsgálatokkal szereztek vele, ahol hatására mintegy 20 százalékos termésnövekedést mutattak ki.
A Corteva Agrisiences portfóliójának egyik erőssége a kukorica, amelynek termesztéstechnológiai újdonságait Zoltán Apacs, a cég termékmenedzsere tárta a résztvevők elé. A „magasabb terméshozamok technológiája” néven bevezetett eljárások és készítmények vizsgálatai a tavalyi évben komoly terhelésen estek át, lévén, hogy az elmúlt esztendő a kukorica termesztése szempontjából nem volt kedvező. A szárazság, a csapadékhiány következményei gyakorlatilag csaknem az összes állományban éreztették a hatásukat, ami a hozamok szintjében is visszatükröződött. A Pioneer kukorica- és napraforgó hibridek említett termesztéstechnológiájában a vetőmag csávázásától kezdve az állományok növényvédelmi kezelésén át a hatékony tápanyagfelvételig új készítményeket vetettek be, amelyek az eddigi eredmények alapján igazolják elvárt tulajdonságaikat. Az új genetikai alapokon kinemesített nagyhozamú és szárazságtűrő hibridek vetőmagját például a kukoricában a Lumiposa rovarölő készítménnyel is csávázzák, a napraforgóban a Lumisena a penészes rothadás elleni csávázó anyagot alkalmazzák. A kelő állományok fejlődését a LumiGEN növekedést stimuláló készítmény segíti, a hatékonyabb tápanyaggazdálkodásban az Utrisha N nitrogénmegkötő nyújt megfelelő egyúttal olcsón hozzáférhető tápanyagforrást. Az állományok hatékony növényvédelmét a kukoricában Principal Forte gyomirtószer segíti, a napraforgóban a parlagfű ellen a Viballa alkalmazható.
Kép és szöveg: szilvássy
